Kishajózás esetén is érvényes a zéró tolerancia

Fontos hangsúlyozni, hogy az alkoholfogyasztásra a hajózás minden formájában – így csónak, kenu és SUP esetén is – zéró tolerancia van érvényben, azt a vízirendészet bármikor ellenőrizheti és szankcionálhatja. A gépjárművezetéshez hasonlóan a 0,50 g/l véralkoholszint az irányadó, amely 0,25 mg/l légalkoholszintnek felel meg – efelett már bűncselekménynek számít az alkoholfogyasztás.

Szintén nem szabad megfeledkezni a kötelező felszerelésről, amelynek hiányában szintén büntethet a hatóság: kötelező a mentőmellény minden 16 év alatti utasnak és úszni nem tudó felnőttnek, emellett kötelező a csónakban tartani:

• a személyzet számának és a csónak hajtásának megfelelő számú, de legalább 1 db evezőt,
• a csónak tömegének megfelelő horgonyt,
• kikötésre és horgonyzásra alkalmas, legalább 10 méter hosszú kötelet vagy láncot,
• legalább 1 literes vízmérő eszközt,
• egy elektromos üzemű, fehér fényű, bármely irányba fordítható fényforrást és szükség esetén tartalék izzót,
• a csónak üzembentartójának nevét és címét (vagy telephelyét) tartalmazó táblát, amit rögzíteni kell a csónaktesten,
• tűz- vagy robbanásveszélyes anyag szállítása esetén megfelelő oltásteljesítményű tűzoltó készüléket.

Több tízmillióba is fájhat egy károkozás

Magyarországon jelenleg nem kötelező a kedvtelési célú kishajók biztosítása, azonban a szakember hangsúlyozza: ezen a területen igen magasra rúghatnak a kárösszegek. „A vízen könnyen megvan a baj: akár egy másik hajóban, akár kikötés során okozunk kárt, az jó eséllyel nem áll meg néhány százezer forintnál, egyes esetekben akár több tízmillió forintosra is rúghat a kárösszeg. A kártérítési felelősség hajózás esetén is fennáll, a kártérítési összeget pedig megfelelő felelősségbiztosítási fedezet nélkül saját forrásból kell előteremteni” – hívja fel a figyelmet Kozma Gábor.