Ha másra nem is, de a mezőgazdasági termelés hiányosságaira felhívta a figyelmet az idei év dinnye bombája - így vezette fel a helyzet ismertetését Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke. Véleménye szerint nem képezi vita tárgyát, hogy a termelői szektor szerkezete nem hatékony. A dinnyeháború ismét rávilágított arra, hogy a szektor működését érdemes lenne alaposan átszervezni. (Jelenleg az almatermelők vannak a szinen.)
Túlságosan gyakran fordul elő a mezőgazdaságban a túl- vagy alultermelés, e miatt természetes, hogy időről időre vita pattan ki a termelési lánc szereplői között. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kereskedőknek elsősorban a több millió fogyasztó érdekeit kell szem előtt tartania. Krisán László szerint nem véletlen, hogy minden évben botrány robban ki valamelyik élelmiszertermelési területen. Mint mondta, volt itt már búza-, kukorica-, hal- és meggybomba.
Minden alkalommal a kereskedőkre igyekeztek ráhúzni a vizes lepedőt azzal a váddal, hogy a kereskedő direkt lenyomja a termelői árat, hogy minél nagyobb haszonnal adhassa tovább a terméket. A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának a vezetője leszögezte, hogy ez valótlan állítás. A kereskedelem olyan alacsony árréssel dolgozik, hogy az idényjellegű termékeken szinte már haszna sincs. A disztribúciós lánc összes elemét kell vizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, hol válik a termelői árból kereskedelmi ár, mert a kereskedelemben nem keletkezik olyan haszon, mint amit feltételeznek.
Ténykérdés, hogy az idei infláció helyes mederben tartásában jelentős szerepet vállalt az élelmiszerkereskedelmi szektor. Ha az idényjellegű termékeknél nem szűkítették volna tovább az amúgy is nevetségesen alacsony árrést, akkor a pénzromlás üteme több tized százalékkal szállt volna el, s az infláció a 6,7 százalék helyett sokkal inkább közelített volna a 7 százalékhoz.
Krisán szerint, aki a kereskedelmet okolja a mezőgazdaság problémáiért, rossz úton jár. Meg kell vizsgálni, hogy mitől alakul ki a túltermelés, miért termeszti rendszerint mindenki ugyanazt a terményt, és miért kell más, Magyarországon is termelhető termékeket importból fedezni. A szakértő szerint a megoldásért nem kell messzire menni,
Ausztriában jól működik az elv, amely szerint a termelők tudják, miből mennyi kell, ki, mit termeljen, és mekkora támogatási kvóta áll rendelkezésre egy-egy terményfajtánál. Itthon az a probléma, hogy a termelők jelentős része rááll egy terményfajtára. Felmerül a kérdés, hogy az állami támogatások nem értékelik-e túl az egyes terményeket, és a céltámogatások hatékonysága megfelelő-e?
Krisán úgy véli, nem a támogatással van a probléma, nagyon fontos, hogy van, és hogy rendelkezésre áll. De az élelmiszerbombák felrobbanásának elkerülése érdekében szükséges lenne a támogatások hatékonyabb szétosztására, és a mezőgazdaság termelői terményszerkezetének optimalizálására.
