A 130 ezer forintos maximális visszatérítés lehetőségét a szerződők többsége csupán részlegesen használja ki. Tavaly év végén 485,3 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre mintegy 147 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez szerződésenként 303 ezer forintot jelent. ami átlagosan 60 ezer forintos adóvisszatérítéshez, vagyis a lehetséges maximum kevesebb mint feléhez juttatta a biztosítottakat.

Az év végéig azonban lehetőség van arra is, hogy a szerződésben vállalt folyamatos befizetéseken felül eseti befizetést végezzen az ügyfél, amivel növelni – akár maximalizálni is – tudja az adott évre járó adóvisszatérítés összegét.

„Annak, aki idén is pályázik adójóváírásra nyugdíjbiztosítási befizetései után, két dologra is figyelnie kell. Egyrészt az idei évre vonatkozó díjnak is be kell érkeznie az év végéig a biztosítónál vezetett számlára, nem elég tehát létrehozni a szerződést. Másrészt a jóváírás ekkor sem jár automatikusan: a májusig kitöltendő szja-bevallásban külön be kell jelölni az idei befizetés utáni adójóváírási igényt” – hívja fel a figyelmet Molnár Marcell, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetője.

A támogatott nyugdíjbiztosítások éppen egy évtizede jelentek meg a hazai piacon, azóta a népszerűségük töretlenül emelkedik: a félmillió fölé duzzadt szerződésszám azt jelenti, hogy az aktív korú népességnek immár több mint tíz százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. Ennek oka, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege számára tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja. Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja általában nem éri el az utolsó fizetésnek a 60 százalékát. De például minimálbérre bejelentett vállalkozóknál a fenti helyettesítési ráta jó, ha eléri a 20-30 százalékot.