Mindenki gondolkozott már azon, mi tenne a pénzével, ha sokszoros milliomossá válna. Elherdálnánk vagy befektetnénk? Milyen terméktípusban állnánk rá az első osztályú, sőt méregdrága áruk megvételére? A többség gyorsan venne egy luxusautót, egy villát, esetleg egy jachtot és a legmenőbb tervezők ruháit hordanák. De mit csinálnak azok, akik ezt megtehetnék, mégsem teszik? Némely milliomos egyáltalán nem tobzódik a szerzés örömeiben. Fukarul élnek.
Egy magyar származású milliomost egyszer lehetett látni a televízióban, amint sofőr-vezette limójában ülve úgy dönt, nem a következő fizetős parkolóba állnak be, hanem a másikba, mert az olcsóbb. Megengedhette volna azt a néhány dollárnyi felárat a több száz millió dolláros vagyonából, de ahogy megindokolta, nem tűnt ésszerűnek: ő csak azt nem szereti, ha értelmetlenül ad ki több pénzt, amiért nem kap pluszértéket. (Amit a két parkoló nyújtott, az semmiben nem különbözött.) A következő milliárdosok gondolják meg kétszer is, hogy mire költik a pénzüket.
Warren Buffet (1930)
Vagyona 72,5 milliárd dollár. Ebből aztán tényleg azt vehetne magának, amit akar. Persze vagyona nagy részét szétosztogatja jótékonysági célokra (nemcsak pénzt hanem cége, a Berkshire Hathaway részvényeit is). Továbbra is a nebraskai Omahában él, ahol felnőtt, nem költözött át egy világvárosba. És nem húzott fel magának óriási kastélyt sem. A háza 50 éve ugyanaz az épület: annak idején 31 500 dollárért vette. Jachtja sincs. "A legtöbb ilyen játékszer csak teher", vallja a 86 éves befektetési guru. Legszívesebben olvasni szeret. Könyveket és szakmai anyagokat, cégekről, piaci jelenségekről. Szerinte munkája 80 %-a az, hogy összeolvas mindent és abból leszűri a tanulságokat, amiket a befektetési politikájában alkalmazhat. Amikor elvette második feleségét, akkor sem tartott hetedhét országra szóló lagzit. A lánya omahai házában tartották meg a menyegzőt. Rövid délutáni ünnepség volt.
A néhai michigani áruházláncmogul vagyona 5 milliárd dollár. De amikor utazott, olcsó hotelekben szállt meg, nem ment a legelőkelőbb luxusszállodákba. Spórolása onnan eredeztethető, hogy átélte a nagy gazdasági válságot és az utána következő ínséges éveket. Apja borbély volt, 1934-ben vele indította el a Meijer Thrifty Acres boltot, ami az első "minden egy helyen" típusú áruház volt.
Meijer egész életében fogához verte a garast (illetve a dollárcentet), hiába dőlt a házhoz a pénz. Mindig olyan kocsikat vett, amiknek alacsony volt a fogyasztása, nem vásárolt drága ruhákat, sőt ezeket is rendszerint saját áruházaiból szerezte be.
Chuck Feeney (1931)
Ő is a nagy gazdasági világválság utáni ínséges időkben nőtt fel, s ez egy életre meghatározza a pénzhez való hozzáállását. Életfilozófiája így szólt: "Arra szántam el magam, hogy keményen dolgozom, nem arra, hogy gazdag legyek." Létrehozta a Duty Free Shoppers-t és vagyonából 4 milliárd dollárt osztott szét hátrányos helyzetű gyerekek és közegészségügyi programok támogatására. Közben mindent megtett, hogy anonim adományozó maradjon. Se kocsija, se háza nincs. A munkába is tömegközlekedéssel jár. Feeney aranyköpése azokról, akik business classon repülnek: "Mi az értelme az első osztálynak, ha nem jutsz oda hamarabb?"
Ebenezer Scrooge a Karácsonyi énekben hozzá képest bőkezű krőzus. Magánvagyona 5 milliárd dollár. Indiában a Wipro technológiai szolgáltató cég feje.
A cégnél még azt is ellenőrizteti, milyen gyorsan fogynak a vécépapírok, az alkalmazottaktól pedig megköveteli, hogy kapcsolják le a világítást, ha nincsenek bent egy helységben.
A repülőkön csakis turistaosztályon utazik és éveken át egy öreg járgányt vezet (Fordot), míg az gyakorlatilag szét nem esett. Felesége ekkor ajándékozott neki egy Fiatot. Persze ehhez sem alkalmaz sofőrt. Bangalore-i polgártársai panaszkodnak, hogy Premji adakozni sem szeret. Sok évig kritizálták ezért, mire végre beadta a derekát: 2000-ben 45 millió dollár értékben adományozott céges részvényeket egy oktatási alapítványnak Indiában.
Walter Haefner (1910-2012)
Néhány éve ő volt a világ legidősebb milliárdosa. Életének 102. évében hunyt el. 4,2 milliárd dollárt hagyott maga után. 1948 óta ugyanabban a hat hálószobás házban élt, ugyan volt magángépe és jachtja, de elmondása szerint főként azért vette őket, hogy autóügynökeit arra ösztökélje, ők is elérhetik ezt a fajta anyagi sikert. Volt egy nagy lovasfarmja is, de ezt azt is profitorientált üzletnek tekintette, nem privát szórakozásnak.
David Cheriton (1951)
A Stanford University-n tanít, s a Google-részvényei révén 4,1 milliárd dollárra tett szert. Még a gondolattól is kirázza a hideg, hogy úgy éljen, mint egy milliárdos. "Nagyon is zavar az ilyesmi. Azok, akik házakat építenek 13 fürdőszobával, és így tovább, szerintem valami bajuk van az ilyen embereknek", vallja Cheriton. E filozófia jegyében Cheriton még fodrászhoz sem jár, a haját maga nyírja. 1981 óta ugyanabban a házban él és egy 1986-os Volkswagent vezet. 2005-ben 25 millió dollárt adományozott a University of Waterloo komputertudományi iskolájának.
Az Aldi alapítói testvérpár. Theo 16,7 milliárd dolláros vagyon birtokosaként halt meg 2010-ben, Karl vagyonát 23,4 milliárdra becsülték a halála évében, 2014-ben. Ifjabb Theo Albrecht vagyona 7,3 milliárd dollárra rúg. Theo másik fia, Berthold (1954-2012) 58 évesen halt meg. A cégalapító fivérek szüleiktől kapták a szakmájukat: anyu és apu is boltot vezettek. A fukarságot is tőlük tanulták. Az Aldi boltok sem a luxusról híresek, külföldön az is előfordul, hogy az áru időnként raklapokon van kirakva dobozokban. Amikor Theót 1971-ben 17 napra elrabolták, testvére, Karl lealkudta a váltságdíjat 4 millióra. Majd azt leírta költségként az adóalapból! Az Albrechtek szerettek titokzatosan élni, a nyilvánosságtól elvonulva. Ezt nyilván a cégvezető elrablása váltotta ki a családtagokból.
Terry Gou (1950)
Mielőtt elvette volna a második feleségét, írásban vállalta, hogy vagyona 90 %-át eladományozza jótékonysági szervezeteknek. (Hm, min mehetett keresztül az első házasságában, hogy erre érzett késztetést?!) A menyasszony "gondolkodás nélkül" aláírta az egyezséget.
Csak megjátsszák a fukarságot
Vannak milliárdosok, akik megjátsszák, hogy spórolósak, és bár bizonyos tekintetben ez igaz is, azért nem vetik meg a vagyonukkal megvásárolható ritka örömöket.
- Ingvar Kamprad, az Ikea alapítója az áruházai éttermeiből hozza a borsot haza, csakis használt ruhákat hord és a Forbes szerint 1993-as Volvót vezet(ett?). Drága éttermekbe sem jár, csak az olcsókba. Ugyanakkor egy 18. századi svéd kastélyban lakik, van egy villája Svájcban és egy borászata Provence-ban. Meg egy Porschéja is.
- John Caudwell. A Forbes azért dicsérte, mert képes 22 kilométert biciklizni a munkahelyére. Ő is maga vágja a haját. De ez csak az érem egyik oldala. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amióta 2006-ban milliárdos lett, jachtot vett, Bentley-t, sőt helikoptert is. Azért biciklizik, mert szereti a testmozgást, nem azért, mert fukar. Az angol üzletember minden vasárnap 65 kilométert kerekezik és a helyi kocsmában piheni ki a bringás túra fáradalmait. Aztán hazamegy a jakobinus kastélyába, amiben 16 szoba van. A gyerekeire pedig egy csinos hölgyemény vigyáz, aki korábban Playboy modell volt. Ez lenne a fukarság?
