Három lépcsős költségvetési kiigazítást jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, első körben a kormány 92,9 milliárd forintot zárol a költségvetésben annak érdekében, hogy Magyarország kilenc év után kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A zárolásra vonatkozó döntést a kormány meghozta, az erről szóló kormányhatározat május 13-án kihirdetésre kerül a Magyar Közlönyben. „Ha ez nem lenne elegendő az Európai Bizottság számára, bevételnövelő intézkedésként a tranzakciós illeték emelése és a bankadó újragondolása következik – mondta a miniszter. Az első két lépés együtt 150 milliárd forint megtakarítást jelent, de ha ez nem elegendő, bevételnövelő intézkedésként a transzakciós illeték emelése és a bankadó újragondolása következik.
Kifejtette, a kormány több, már folyamatban lévő beruházást felfüggeszt vagy azokhoz más jellegű finanszírozási formát keres; a lépés érinti például a stadionépítéseket, valamint a Parlament és környékének megújítását. Az Európai Bizottság nem számol a közszférában nominálisan stagnáló fizetésekkel, a hatékonyabb adóbeszedés hatásával, és azzal sem, hogy az önkormányzati szférában tavaly többlet alakult ki - mondta Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy miből adódik a különbség a kormány és Brüsszel államháztartási előrejelzései között.
Az Európai Bizottság (EB) ez évre 3 százalékos GDP-arányos magyar költségvetési hiányt jelez, jövőre viszont már 3,3 százalékos deficittel számol a pénteken közzétett tavaszi előrejelzésben. Az EB téli prognózisa a magyar államháztartási hiányt 2013-ra és 2014-re még egyaránt 3,4 százalékosra becsülte, de akkor még nem volt ismert a 2012-es tényadat: télen a bizottság még 2,4 százalékos deficittel kalkulált, a tényleges hiányadat viszont 1,9 százalék lett.
A bizottság szerint annak oka, hogy a deficit 2013-ban a GDP 3 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek – egyes szektorális és egyszeri különadók – kivezetésében, a magasabb kamatkiadásokban, a bevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekben – mint például a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, a közoktatási szféra tervezett béremelése –, valamint a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő lépésekben keresendő. A kiterjesztett közmunkaprogram és a közberuházások növekedése is növeli a hiányt.
