Érződik az idénymunkák szaporodása - érvel a Neumann International AG ügyvezető igazgatója. A szezonállások szaporodásával egyre több környező ország munkaügyi szervezete találja meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy a kinti vállalkozás számára magyar szakmunkást toborozzon. Egy német szálloda például kozmetikusi és masszőri képesítést, illetve gyakorlatot szerzett hölgy munkatársat keres, feltétel a 18-40 év közötti életkor, a kezdőbér pedig 1600 euró. Bajorországba - szintén az ÁFSZ bevonásával - szakácsnőt keresnek 30-45 év közötti, jó német nyelvtudású hölgy személyében. Az alkalmazás szezonmunkára szól, májustól augusztus végéig. Itt a bruttó havi bér 1205 euró. Magyar ápolónőket és házi betegápolókat is szívesen látnának a németek.
A német szövetségi parlament tavaly márciusban úgy határozott, hogy élve a csatlakozási szerződésben foglaltakkal, újabb három éves moratóriumot vezet be az EU 10-ek munkavállalóival szemben. A német döntés nem váltott ki óriási lelkesedést Magyarországon, de megértést kértek a magyaroktól. Németországban az utóbbi hónapokban nőtt a munkanélküliség. Jelenleg ugyanis 5 millió ember van állás nélkül, ami 12 százalékos rátának felel meg. A rossz mutatók miatt nagy nyomás nehezedik a német kormányra, hogy tartsa zárva a határokat az új EU-tagok munkavállalói előtt. Az országban azonban továbbra is rendelkezésre áll egy százezres kvóta, amely lehetővé teszi az EU-10 munkavállalóinak, hogy bejelentett, társadalombiztosítást fizető munkásként dolgozzanak a szövetségi köztársaságban. Ugyanakkor évente 300 000 szezonális munkást, és 23 000 szerződéses vállalkozót engedtek be a piacra. A százezres keretet legnagyobb részét lengyelek töltik ki. Jelenleg 11 300 magyar dolgozik a kétoldalú egyezménynek köszönhetően Németországban. A németek reményei szerint a következő három év gazdasági föllendülést hoz, ez pedig lehetővé teszi, hogy három év elteltével megnyissák munkaerő-piacukat, és ne kelljen a fennmaradó két évre is moratóriumot hirdetni.
A Németországban legálisan dolgozók közül legtöbben a fémfeldolgozó- és az építőiparban tevékenykednek, míg Ausztriában az építőipar után a vendéglátóipar és a mezőgazdaság szívja fel a legtöbb magyar munkaerőt. Összességében a legális külföldi munkavállalás a foglalkoztatott magyar lakosság kevesebb, mint 1%-át érinti, s ez már magában foglalja azt a néhány száz magasan képzett értelmiségit, akik külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve multinacionális vállalatoknál dolgoznak Európában, illetve Európán kívül.
