Csöndes döbbenet, hangos felháborodás - e jelzőkkel illethető a minapi, a visszaállamosítást ígérő Orbán-bejelentés visszhangja. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter érvelt így egy kérdésre válaszolva, miközben kifejtette: az ország gazdaságpolitikája az utóbbi hónapokban különösképpen a kiszámítható, megbízható környezetet sugallta, nem titkoltan a befektetések növeléséért, a munkahelyteremtésért. A legrosszabb, amit egy politikus ebben a helyzetben tehet, az az, hogy a bizalmat elkezdi rombolni. A privatizáció két felfogásának összecsapását lehet megtapasztalni. A kormányzati oldal elgondolásaival, gyakorlatával ellentétesen az ellenzék a magántulajdonosok nélküli magántulajdonról, illetve az állam mindenhatóságáról gondolkodnak.

Kóka János, illetve a pénzügyminiszter, Veres János augusztus 30-án nem azért találkozott a sajtó képviselőivel, hogy az Orbán Viktortól származó visszaállamosítási óhajról fejtsék ki véleményüket, s arra sem vállalkoztak, hogy a 2006-os költségvetés sarokszámait a szerdai kormányülés előtt ismertessék. Voltaképpen egyetlen egy friss, második negyedévre vonatkozó statisztikai hivatali adat, a bruttó hazai termék 4,1 százalékos növekedésének kommentálása  adott okot a nyilvánosság keresésére. (Az év végére 3,5-4 százalék közötti GDP-növekedést vélelmez a PM.) A fiskális tárca vezetője szerint ez újabb példa arra, hogy sokasodnak a magyar gazdaságra vonatkozó jó hírek, s ez a növekedés lényegesen kedvezőbb mind az Európai Unió egészéhez, mind az eurózóna országaihoz viszonyítva. Túl azon, hogy az ellenzék érve a rossz trendről, a töpörödésről egyszerűen nem igaz, fontos körülmény, hogy nyolc negyedév követte egymást úgy, hogy a GDP-növekedés tendenciája egyaránt kedvező volt. Kóka János, folytatva kollégája értékelését, arra összpontosította mondandóját, hogy a politikai konszenzus lehet az az alap, amelyre építeni kell az elkövetkezendőkben. Akkor ugyanis az 1985-től bekövetkezett spanyol és 1986-tól megtapasztalt ír növekedésre, hátrányledolgozásra hasonlíthatna Magyarország fejlődése. Az előbbi országban 1985 és 2000 között 15-szörösére nőtt a külföldi befektetések mértéke, Írország 2004-es teljesítménye a háromszorosa volt az 1986-osnak. Mindkét államot a politikai konszenzus segítette hozzá gazdaságának számottevő megerősítéséhez. Reális lehetőség lenne arra, hogy Magyarország 10-12 év múlva ott tartson, ahol Ausztria ma, illetve a két ország fejlődési görbéje 2040-ben találkozna is.

Az utóbbi időszakra - az év első felére - jellemző, hogy az export bővülésének üteme kétszerte gyorsabb volt, mint az importbővülésé. A külkereskedelmi hiány mérséklődése is tény, az esztendő végére ez az adat 3 milliárd euró körüli hiányt mutathat már csak. Az idei, első negyedévi statisztika szerint 1,1 milliárd euró értékben fektettek be Magyarországon, s az is reálisnak látszik, hogy december végére 4 milliárd eurót könyvelhetünk el.

Az ipari termelés bővüléséről nem a gazdasági tárca vezetője, hanem a pénzügyminiszter adott képet a sajtó munkatársainak. Adatai szerint áprilisban 9,5 százalékos, májusban 13,3 százalékos, júniusban 6,5 százalékos volt a változás, s az adatok az ipari termelés szerkezetének kedvező voltára is utalnak. A fiskális tárca vezetője a jegybank-kormány azonos értékítéletét a középtávú inflációs célról dicsérendőnek tartotta. De ennél a 3 százalékos mértéknél is alacsonyabb lesz a jövő évi infláció. Magyarországon új helyzet állt elő, s ezt egy nemzetközi minősítő cég is javunkra írta éppen a napokban. A 2006-os valóban roppant alacsony infláció apropóján Veres János komoly feszültségek bekövetkezését is megjósolta, melynek első jelét már most megtapasztalhatják a politikusok. A 4 százalékot meghaladó növekedés, a 3 százaléknál mindenképpen alacsonyabb fogyasztói áremelkedés mellett is szemrebbenés nélkül állnak elő 10 százalék fölötti bérköveteléssel. (Nem nevezte nevén a miniszter, de vélhetően a pedagógusok képviselőire gondolt, ők valóban ekkora bérfejlesztésről álmodnak a kormányzat megajánlotta 3 százalék helyett - a szerk.) Az államháztartás hiányáról a pénzügyminiszter kifejtette: augusztusban még a deficit növekedése a realitás. Az év végére azonban tartható lesz az eredetileg számolt 1022 milliárdos deficit.  Az államadósságra utalva pedig azt szögezte le Veres János, hogy korábban sem, most sem haladja meg a 60 százalékot, nota bene: az uniós átlag 63 százalék.