Megkezdődött a parlementi vita
A villamosenergiáról szóló törvényjavaslat alapvető célja a verseny erősítése a magyar gazdaságban - hangsúlyozta Matolcsy György gazdasági miniszter parlamenti expozéjában. A miniszter fontosnak nevezte az energiapiac "átlátható" működést és szabályozását, a környezetvédelem erősítését - ezen belül a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzését - az energiatakarékosságot és a fogyasztók védelmét. Hangsúlyozta, hogy valamennyi piaci szereplő részére elegendő időt kell biztosítani a piacnyitásra való felkészülésre, ezért csak 2003. január 1-jétől történne meg a piacnyitás. A villamosenergia-piac liberalizációjának 2003. januári időpontját a szocialisták és a szabad demokraták is megfelelőnek tartották, ám módosító javaslatokat nyújtanak be az előterjesztés más, általuk fontosnak ítélt pontjaihoz. Így az árszabályozást teljes mértékben a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe utalnák, és a hivatal kerüljön át az Országgyűlés felügyelete alá.

A kormány szeptemberi döntése
Mint emlékezetes, a kormány szeptember 16-án döntött arról, hogy az uniós követelményeknek megfelelően 2003. január 1-jétől megnyílhat az energiapiac, így a nagyfogyasztók szabadon vehetnek majd áramot akár külföldről. Hozzátéve: az Európai Uniós csatlakozásig azonban a magyarországi nagyfogyasztók legalább 50 százalékig a hazai erőművektől kötelesek energiát vásárolni.
Az 1993-ban elfogadott energiapolitikai elvekben az eredeti ütemezés szerint 2002-től, a mostani döntések értelmében - amire hosszabb hallgatás után került sor - 2003. január 1-jétől 2010-ig fokozatosan meg kell nyitni a hazai villamosenergia-piacot a külföldi versenytársak előtt.
A villamos energia piacának 2003. január 1-jére tervezett megnyitásával az úgynevezett hatósági áras közüzemi piac nem szűnik majd meg, így a kisfogyasztókat egyelőre nem érinti majd közvetlenül a liberalizáció - derül ki a Gazdasági Minisztérium sajtótitkárságának közleményéből. A dokumentumot a szaktárca a kormány szeptember 15-i ülésén született döntésekkel kapcsolatosan fogalmazta meg.
A kormány szerint ma is érvényesek és a parlament elé bocsátott törvényjavaslatban is garantálni akarják majd a biztonságos energiaellátást. A közleményből kiderül az is, hogy a közüzemi nagykereskedő a Magyar Villamos Művek Rt. lesz, a közüzemi szolgáltatást pedig a regionális áramszolgáltató vállalatok végzik. A minisztérium adatai szerint az áram energia-piaci megnyitása az energiafelhasználás 30-33 százalékát érinti majd.
A hazai energiapiac egyharmadán tehát egy év múlva érvényüket vesztik a kötelező hatósági szabályok. 2003. január elsejétől a nagyfogyasztók – válogatva a kereskedők ajánlatai között – maguk dönthetik el, kinek az árai és biztonsági kritériumai felelnek meg igényeiknek. Legkésőbb 2010-től (ha ez az eredeti időpont tartható?) pedig ugyanez igaz lesz a lakosságra is.

Előzmények, dilemmák
A kormány 1999 nyarán elkészítette és közzétette az energetika általános üzleti modelljét, majd ezzel összhangban, a Gazdasági Minisztériumban kidolgozták a villamosenergia-törvény tervezetét. Ezt a kormány tavaly márciusban be is nyújtotta a parlamentnek, ám az általános vita során olyan sok kérdés merült föl, hogy a miniszterelnök megállította a törvény vitáját, és a piac működésére, a befagyott költségek mértékére és más, főbb pontokra részletesebb fejlesztési elképzeléseket kért. Majd ezek is elkészültek, és szeptemberben, októberben összeállt a részletes villamosenergia-modell, amely a minisztérium holnapján (www.gm.hu) olvasható. Ez már, a törvényen túlmutatva, olyan részletességű, hogy a kormányrendeletek kidolgozásához is támpontot nyújtozz. A munka során tíz évre prognosztizálták a várható energiafogyasztást és az árakat. Azaz összehasonlították, miként változhatnak a hazai energiaárak, ha megnyitjuk a piacot, illetve ha nem. A piacnyitás a nagyfogyasztók esetében vélhetően árcsökkentő hatású lesz, a kisebb fogyasztók esetében pedig az áremelkedés mértéke csökkenhet. Továbbá, hogy a piacnyitáskor megjelenő átállási költségek mértéke várhatóan jóval kisebb, mint amekkora költségcsökkentés érthető el általa.
A nagy energiaszolgáltatók a törvényelőkészítés folyamán elsősorban azt hangoztatták, hogy az energiatörvényben és az energetikai üzleti modellben biztosítani kell a piac szereplői számára a versenysemlegességet. Jelenleg az összes erőmű kapacitása – a hatóságilag szabályozott rendszer természetéből adódóan – a Magyar Villamos Művek Rt. szerződéseivel van lekötve. Tehát ezeket a hosszú távú szerződéseket újra kell, újra lehet majd tárgyalni azért, hogy az erőművek az MVM-től függetlenül is meg tudjanak jelenni a piacon. A javasolt módosítások között több olyan szerepel, amelyek megakadályoznák a piaci erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét azoknál is, akiknél természetes monopóliumok maradnak. Hiszen abban mindenki egyetért, hogy a piacnyitás nem járhat együtt párhuzamos hálózatok kiépítésével, hanem kötelezni kell a hálózatok tulajdonosait arra, hogy nemcsak az erőművek, illetve a fogyasztók, hanem úgynevezett harmadik felek, a kereskedő-szolgáltatók is hozzáférjenek az adott infrastruktúrához. Magyarországon az országos gerinchálózat az állami MVM Rt. tulajdonában van, míg az elosztóhálózatok a privatizált szolgáltatókéban. A törvény – és az uniós direktíva szerint – ez utóbbiaknak a hálózati és a kereskedői tevékenységet ketté kell választaniuk. A hálózati szolgáltatóra vonatkozóan továbbra is megmarad a szabályozott hatósági ár, míg a verseny a kereskedői tevékenység piacán alakul ki valójában.

Árverseny, importkorláttal
A magyar piacon működő hat energiaszolgáltató különböző lelkesedéssel, de egyaránt várja a hamarosan rájuk köszöntő versenyt. Egyedi szerződésekkel, kedvezmények nyújtásával, különleges ügyfélszolgálattal, ingyenes energetikai tanácsadással igyekeznek elsősorban a nagyfogyasztókat, majd fokozatosan a kisebbeket és a lakossági fogyasztókat is magukhoz kötni. Hiszen abban biztosak – mondja a Piac és Profit kérdéseire válaszolva Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek (Elmü) Rt. kommunikációs igazgatója –, hogy a piacnyitás után a jelenleginél kevesebb hálózati szolgáltató, de jóval több energiakereskedő cég lesz. Az, hogy a meglévők közül ki nyer, és ki veszít a változással, elsősorban az árversenyben dől el, vagyis hogy kinek sikerül minél olcsóbban beszereznie az energiát. Ma a külpiacokon – ami a magyar fogyasztó számára szóba jöhet: Csehországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Horvátországban, Ausztriában stb. – van az MVM Rt. árainál lényegesen kedvezőbb ajánlat – teszi hozzá az Elmü igazgatója. Aki figyeli a világ energiatőzsdéit is, az meg van győződve róla, hogy az energiaágazatban is a portfólió-menedzsment működne a leghatékonyabban. Csakhogy a villamosenergia-törvény tervezetében szereplő, a fogyasztáshoz kötött ötvenszázalékos importlimit – amiről a szolgáltatók még azt sem tudják, hogyan is fog működni a gyakorlatban – ezt nem teszi lehetővé.