A külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész definíciója értelmében az iparűzésiadóalap-megosztási szabályokat kell figyelembe venni az adóalaprész meghatározásakor. Egy - a helyi iparűzési adóbevallással kapcsolatos - korábbi hiányosságot is pótol a szóban forgó törvényjavaslat. A bevallást forintban kell elkészíteni, de a helyi adókról szóló törvény (Htv.) eddig nem szabályozta, hogy a könyvvezetést külföldi devizában végzőknek melyik napon érvényes árfolyamot kell figyelembe venniük az iparűzési adóbevallás elkészítésekor. A jelenlegi törvényjavaslat ezt is pontosítja összhangban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben foglaltakkal, azaz az adóév utolsó napján érvényes MNB középárfolyamot kell alkalmazni.

Az idén júniusban elfogadott javaslat szerint a helyi önkormányzatoknak csak három munkanap állt volna rendelkezésükre, hogy az adótartozásra vonatkozó fizetési könnyítésre, illetve mérséklésre vonatkozó kérelmek engedélyezéséről az állami adóhatóságot értesítsék. A várható módosítás értelmében öt munkanapjuk lesz erre.

Új rendelkezés, hogy a helyi adóügyekben, illetve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó más ügyekben a felügyeleti intézkedés keretében eljáró felettes hatóság a megtámadott határozatot akár az adózó terhére is megváltoztathatja. Az így hozott határozat ellen lehetőségük lesz az adózóknak bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni.

Változások az ingatlanszektorban

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégekről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló, a parlament előtt lévő törvényjavaslat az ingatlanszektorra vonatkozóan is tartalmaz módosításokat. A társasági adó törvény májusban elfogadott módosítása 2010-től adóalanynak nevesíti és megadóztatja a külföldi személyt, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését értékesíti, tőkeleszállítással kivonja, apportként vagy térítés nélkül átadja.

A mostani törvényjavaslat alapján változik az ingatlannal rendelkező társaság fogalma. A korábbival ellentétben nemcsak a belföldön ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozások minősülhetnek ingatlannal rendelkező társaságnak, hanem az adózó minden kapcsolt vállalkozása, akár belföldi illetőségű adózónak, akár külföldi vállalkozónak minősül (tehát az is, amelyben nincs ingatlan), ezeket a törvény csoportnak tekinti - derül ki a PwC hírleveléből.

Ennek az a jelentősége, hogy az egyes beszámolójukban kimutatott eszközeik piaci értékének összegéből - együttesen, ennek a csoportnak a szintjén - kell az ingatlanok értékének a 75 százalékot meghaladnia ahhoz, hogy a csoport bármelyik tagja - egyéb feltételek mellett - ingatlannal rendelkező társaságnak minősüljön.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelentős adminisztrációs terhet jelentő piaci átértékelést, valamint a kapcsoltak egymás közötti tájékoztatását az adózók elkerüljék, amennyiben a csoporton belül a megelőző naptári év folyamán külföldi tag által ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítése nem történt.

A nyáron elfogadott és 2010. január 1-jétől hatályos törvény alapján illetékköteles az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét legalább 75 százalékban történő megszerzése.  A törvényjavaslat az illetékkötelezettséget kiterjeszti azon társaságokban való vagyoni betét szerzésére is, amelyek közvetve rendelkeznek csak részesedéssel az ingatlant közvetlenül birtokló társaságban. Emellett kimondja a javaslat, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét átruházására vonatkozó illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha annak megszerzése a Magyar Köztársaság területén kívül történik, tehát ha a szerződést külföldön kötik.