Magyarországon az ingatlanok értékének viszonylag pontos, szakszerű meghatározásához a szakemberek általában három, nemzetközi normákhoz igazodó ingatlanérték-becslési módszert alkalmaznak.

Hozamszámítási módszer
Ezek egyike a hozamszámításon alapú értékelés. Lényege, hogy az érintett ingatlan – bérbe adott (adható) lakás, iroda, üzlethelyiség, egyéb objektum, például szálloda stb. – hasznosítása során az elkövetkező években várható jövedelmet számszerűsítik. Ennek során figyelembe veszik: az érintett bérlemény vagy egyéb létesítmény egy meghatározott idő, például egy év alatt mennyi jövedelmet termel, vagyis mennyi hozamot lehet belőle „kivenni”, s közben mennyit kell a működésére fordítani, valamint azt, hogy a keletkező éves nettó bevételhez képest, mennyi a piac elvárása. Mindezen adatok birtokában az ún. tőkésítési ráta figyelembe vételével a szakemberek precízen meghatározhatják az ingatlannak (mint üzleti befektetésnek) a jelenlegi értékét.

Költségalapú értékelés
A másik, a költségalapú értékelés során az ingatlan újraelőállítási költsége a támpont. Ez például egy kertes családi ház esetében azt jelenti, hogy külön meghatározzák az adott telek értékét, valamint azt az összeget, amelyből a rajta lévő lakó- és egyéb melléképületek a mostani feltételek között (mai anyagárakon, de ugyanolyan termékek felhasználásával, mint korábban) újra, mostani formájuknak megfelelően felépíthetők. Természetesen fontos szempont a jelenleg már álló épületek kora, műszaki állapota, hiszen az amortizálódást, a kopásból, elhasználódásból, avulásból eredő értékcsökkenést figyelembe kell venni a végső érték kialakításánál. Ezt a módszert elsősorban az újonnan épített, vagy olyan egyedi funkciójú ingatlanok esetében használják, ahol a másik két, hozam- és összehasonlító módszerrel nem állapítható meg annak jelenlegi értéke.

Az összehasonlító módszer
Az ingatlanok, ezen belül is a lakóépületek viszonylag legpontosabb forgalmi értékét a szakemberek szerint a leginkább elterjedt, ún. összehasonlító módszer adja, melynek során az érintett lakás, családi ház paramétereit, jellemzőit elemzik a szakértők, majd összehasonlítják azokat a piacon szereplő, eladásra kínált, és közelmúltban eladott ingatlanokéval. Ehhez a szakmai cégeknél egy megbízható adatbázis áll rendelkezésre, amelyből az egyes esetekben kiemelik azokat az építményeket, melyek elemei összevethetők az adott ingatlanéval. A piaci összehasonlításon alapuló módszernél – melyet tulajdonképpen a magánszemélyek lakásuk, házuk értékesítésekor, vagy a vevők a piaci kínálatban újságokban, egyéb hirdetésekben keresgélve alkalmazhatnak és alkalmaznak is a maguk laikus módján -- célszerű, ha az összehasonlítást több, minimum tíz adat alapján végzik el. Szigorú feltétel azonban, hogy az összehasonlításul „felhasznált” ingatlanok az értékelendő lakással, családi házzal, garázzsal közel azonos adottságokkal rendelkezzenek. Ezen adottságok sorában elsődleges az azonos hely (kerület, település, utca, háztömb) valamint a funkció (lakás, üdülő stb.) és a méret, valamint ezeknek az ingatlanoknak az ára. Ha ezen adottságokban nagyfokú eltérés mutatkozik, megnő annak veszélye, hogy az alkalmazandó korrekciókon keresztül jelentős mértékben torzul a kialakítandó ár.
Amennyiben az összehasonlításba bevont hasonló adottságú ingatlanok esetében a kínálati, vagyis az eladók által „elvárt” árat vesszük figyelembe – ami a legtöbb esetben nem azonos a tényleges, a vevők által fizetett vételárral – csökkentő korrekcióra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott hasonló ingatlanok árából kihozott átlagárat mínusz 5-20%-kal korrigálni kell (a jelenlegi erős kínálati piacon ez a szakemberek szerint mínusz 10% körüli csökkentést jelent), mert csak így kapjuk meg az érintett ingatlan hozzávetőleges árát. Ezt a kapott árat, illetve értéket azonban még számos más, csakis az adott épületre jellemző tulajdonságok alakíthatják lefelé és felfelé egyaránt.

Sorházi lakások
Társas- és sorházi, lakótelepi lakások esetében például fontos szempont a már említetteken kívül a lakás tájolása, helyiségeinek mérete, elhelyezkedése, műszaki felszereltsége, állapota, komfortfokozata éppúgy, mint a neki helyet adó épülettömb anyaga (tégla, panel), szintmagassága, kora, műszaki állapota. Sok esetben előny, ha a lakás földszinti, míg máskor jóval értékesebb, ha a szép panorámát nyújtó felső emeleten, vagy esetleg a tetőtérben helyezkedik el. További értéknövelő tulajdonság az is, ha a lakás részlegesen vagy teljes egészében frissen felújított, ha nem szőnyegpadlós, hanem parkettás, ha egyedi és nem távfűtésű, és napjainkban azt is mérlegelik a vásárolni szándékozók, hogy milyen a lakóépület megközelíthetősége, a környék közlekedési feltételei, van-e a közelben parkolási lehetőség. Ezeket a pozitívumokat mind lehet érvényesíteni az árban. Értékcsökkentő tényező viszont a legtöbb esetben, ha a lakás udvari tájolású, vagy az egyik szoba ablakai éppen a szemközti tűzfalra néznek.

Családi házaknál
A családi házaknál, melyekhez többnyire kisebb-nagyobb kert is tarozik, fontos szempont az ingatlan értékének megbecsülésekor, hogy milyen a telek lakóépülettel való „kihasználtsága”. Ennek olyan vásárló esetében nő meg a jelentősége, aki az elkövetkező években fejleszteni, vagyis bővíteni szeretné a lakóépület méretét, de erre esetleg a jelenlegi túlépítettség miatt nincs lehetőség. Ehhez meg kell ismerni az adott kerület, település helyi építési szabályzatát, amely pontosan meghatározza az adott terület százalékos beépíthetőségét. Ugyanakkor annak a vevőnek, aki a telek beépítetlen részén füves részt, kertet szeretne kialakítani, már nem értékcsökkentő tényező az említett ok. A családi házak esetében a méret, komfortosság, kor mellett további érték-befolyásoló szempont lehet, hogy az érintett kerület, település milyen távolságra van a főváros, vagy a legközelebbi nagyváros központjától, milyen a közvetlen környezet infrastrukturális (víz, villany, csatorna, gáz, telefon) ellátottsága, a fiatal házasok, kisgyermekes családoknál pedig szempont, hogy van-e közelben óvoda, iskola, egészségügyi és egyéb, például bevásárlói szolgáltatás. Ezeknek megléte, vagy hiánya tovább finomíthatja, illetve módosíthatja a hely, méret, funkció alapján, a szomszédos ingatlanok összehasonlításából kialakított árat.

Jobb a szakember
Bár ez a laikus eladók-vevők számára összeállított „gyorstalpalói ingatlanértékelői egyszeregy” könnyen elsajátítható, az értékesebb lakások, házak értékbecslésével érdemes mégis szakemberhez fordulni. A szolgáltatásért a megbízható, nagy tapasztalattal bíró és kötelező szakmai felelősségbiztosítással is rendelkező vagyonértékelő cégek által kért általában mindössze 16-25 ezer forintos eseti díj ugyanis elenyésző ahhoz a veszteséghez képest, amely akár egy tulajdonosi alulértékelésből, vagy abból adódhat, hogy a túl magasra taksált ház hosszú hónapokig nem talál vevőre.