Ugyanakkor egyre világosabbak a diverzifikációs törekvések. 2020–2024 között az export Lengyelországba több mint 45 százalékkal nőtt, és 2024-ben különösen élénk volt a kereskedelem a skandináv országokkal, különösen Norvégiával. Ez a trend 2025-ben is folytatódik.

A forint árfolyama és az MNB politikája – kulcsfontosságú tényező a vállalatok számára 2025-ben

A csehországi piachoz képest a legnagyobb különbség továbbra is az alacsonyabb devizastabilitás. Míg a cseh korona viszonylag alacsony volatilitással rendelkezik, 2025-ben az EUR/HUF árfolyam 370–395 közötti sávban mozgott, reagálva a globális tényezőkre és a hazai monetáris politikai döntésekre. A vállalatok szempontjából fontos, hogy ez a volatilitás nem egyszeri volt, hanem időben eloszlott. Ez azt jelenti, hogy a viszonylagos stabilitás időszakai váltakoztak a hirtelen árfolyammozgásokkal, ami megnehezítette a pénzügyi tervezést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-ben kamatcsökkentési ciklust indított a korábban rendkívül szigorú politikát követően. Az irányadó kamatlábat 2023-ban 13 százalékról 2024 végére 6,5 százalékra csökkentették, míg 2025-ben a lazítás üteme jelentősen lelassult. Az MNB többször hangsúlyozta, hogy a forint stabilitásának megőrzése elsődleges prioritás, amit a piac a túlzott volatilitás korlátozására irányuló kísérletként értékelt, bár ez nem szüntette meg a vállalatok devizakockázatát.

A fogyasztás helyreáll, de a munkaerő- és finanszírozási költségek továbbra is kihívást jelentenek

Az infláció csökkenése és a háztartások reáljövedelmének javulása 2025-ben hozzájárult a magánfogyasztás élénküléséhez. Ebből elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem és a tartós fogyasztási cikkek szegmense profitál. A vállalatok szempontjából azonban ez növekvő munkaerőköltséget jelent, amely sok ágazatban gyorsabban nő, mint a termelékenység. További kihívást jelentenek a finanszírozási költségek és az árfolyami bizonytalanság, ami bonyolítja a költségvetés tervezését, az ajánlatok árazását és a pénzáramlások előrejelzését.