„Kiemelten fontos az időskorúak munkavállalási lehetőségeinek növelése, hiszen elöregedő társadalmunkban a gazdasági növekedés egyik alappillére lehetne az idős munkaerő. A munkaerő-piaci kérdéseken túl az időskor lélektani vonatkozásaira, a rekreációra és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeire, vagyis az aktív időskori kultúra kialakítására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.” – mondta el Dr. Farkas Julianna dékán-helyettes, a Budapesti Gazdasági Főiskola Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet napokban rendezett aktív idősödéssel és szolidaritással foglalkozó konferenciája kapcsán.
A gazdaságilag inaktív idős emberek nagy eséllyel kerülnek periférikus helyzetbe, sokszor elesett, tehetetlen embereknek aposztrofálja őket; a társadalom, gyakorlatilag „lemond” róluk, pedig a bennük rejlő potenciál felhasználása a közösség érdekeit szolgálná. Az idős ember is képes tanulni, sőt problémamegoldó képessége is növekedhet. Ehhez azonban szükséges lenne a megfelelő tanácsadási rendszer kiépítésére, tanulási lehetőségek megteremtése, valamint a modern kommunikációtechnológiai eszközök biztosítására is.
Dr. Farkas Julianna a konferenciát követően a munkáltatói aspektusokat is kiemelve hozzátette: elengedhetetlen az idősebb korosztály foglalkoztatási gyakorlatának, a munkáltatói véleményeknek, szándékoknak a kutatása és az emberi erőforrás-menedzsment eszköztárának folyamatosan fejlesztése.
Lehetőség is a cégeknek
Nem csak szociális, de gazdasági szempontok miatt sem engedheti meg magának az Európai Unió a hátrányos helyzetben lévő csoportok kimaradását a munkaerőpiacról. Az idős népesség mellett a probléma érinti a 25 év alatti, a megváltozott munkaképességű vagy például a nem megfelelően képzett munkavállalókat is, akik helyzetének javítása éppen ezért az egyik legfontosabb feladata a következő években az Uniónak.
Ennyibe kerül az elveszett nemzedék
Az Unióban a 20-64 éves korcsoportban jelenleg 69 százalékot megközelíti a foglalkoztatás szintje az Eurostat adatai szerint. Ugyanez az adat azonban az USA-ban illetve a Távol-Keleten átlagosan 10 százalékkal magasabb. (A legfrissebb hazai adatok szerint enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta.) A hátrányos helyzetű csoportoknak – megváltozott munkaképességű, nem megfelelő képzéssel rendelkező, nyugdíjkorhatár előtt lévő vagy fiatal illetve női munkavállalók – a helyzete éppen ezért nem csak szociális szempontból jelent problémát.
Az “elveszett nemzedék”, vagyis az oktatásból és munkaerőpiacról is kiszorult generáció az Eurofound becslése szerint évi 153 milliárd eurós (42,5 billió forintos) gazdasági terhet jelentenek az EU tagállamainak az érintettek eltartása és munkakapacitásuk kiesése révén. (Erről itt olvashat részleteket.)
