Már eldőlt, hogy jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedik a garantált minimálbér, ebből (kedvezmények nélkül) nettó 133 ezer forint marad a munkavállalóknál. A garantált bérminimum összege ezzel egyidőben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ami (kedvezmények nélkül) nettó 172 900 forintnak felel meg.

Az olcsó munkaerőt sokáig olyan gazdasági előnynek tartották, amellyel meg lehet nyerni a külföldi befektetőket, különösen a munkaintenzív iparágakban (gyártóipar, összeszerelés). Egy hosszú távon is fenntartható működési modellt azonban nem lehet pusztán az olcsó munkaerőre építeni, hiszen a befektető könnyen talál egy még olcsóbb országot, ahová kitelepítheti a termelést. Ráadásul az alacsonyan tartott bér egy idő után már nem lesz vonzó a helyi munkaerő számára, így bizonyos munkákra külföldről kell dolgozókat keresni. Nem csak Nagy-Britannia próbál a kontinensről átcsábítani kamionsofőröket, hanem több hazai szektorban és régióban is az tapasztalható, hogy külföldi munkaerő nélkül nem boldogulnak a munkáltatók.

(Fotó: Pixabay)

Regionális különbségek

Azokból az országokból, ahonnan a magyar vállalatok hagyományosan toborozzák munkavállalóikat (Ukrajna, Románia), már egyre kevesebben hajlandóak Magyarországra jönni dolgozni. A román minimálbér (2300 lej) nagyjából azon a szinten áll, mint a mostani magyar (167 400 forint) – jelenlegi árfolyamon számolva mindkettő 460 euró körül van. A sokkal alacsonyabb bérszínvonalat kínáló Ukrajnából pedig szívesebben mennek a dolgozók Lengyelországba vagy Csehországba: előbbiben 2800 zloty (605 euró), utóbbiban 15 200 korona (590 euró) a minimálbér, vagyis sokkal vonzóbb célpontot jelentenek az alacsonyan képzett munkaerő számára. A jövőre életbe lépő magyar 200 ezer forintos minimálbér is csak 550 eurót tesz ki (október végi árfolyamon számolva), de mindenképpen versenyképesebbé teszi a munkaerő szemében a hazai vállalkozásokat a régiós vetélytársakhoz képest.