„Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a külföldi forrású munkaviszonyból származó jövedelmeket Magyarországon negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli, melynek kiszámítása és befizetése nem a munkáltató, hanem a munkavállaló feladata; mindemellett az éves adóbevallásban is fel kell tüntetni a jövedelmet, adókötelezettséget és a megfizetett adót egyaránt. Mivel az ilyen jövedelmekről az adóhatóságnak nem áll rendelkezésre információ – így az adóbevallási tervezetben sem szerepel -, különös odafigyelést igényel e feladat, hogy az esetleg bírságokat elkerülhessük” – tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Külföldi befektetésből származó jövedelmek
Mindezeken túl, különös tekintettel kell eljárni a külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása kapcsán is, hiszen a NAV kiemelt figyelmet fordít a külföldi osztalék, kamat, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyletek megfelelő bevallásának ellenőrzésére. Ugyan, ha külföldi befektetési szolgáltatót választunk, az adóbevallási tervezet nem fogja tartalmazni ezen összegeket, a nemzetközi automatikus adatcserének köszönhetően az adóhatóság mégis hatékonyan tudja a jövedelmek magyarországi adózását vizsgálni. Ennek elmaradása pedig könnyen jogkövetési eljárást, rosszabb esetben adóellenőrzést vonhat maga után. Külföldi osztalék és kamatjövedelmek esetén érdemes a forrásországgal esetlegesen fennálló kettős adóztatást kizáró egyezményeket megvizsgálni, mivel a külföldön levont forrásadó a magyar adókötelezettséggel szemben gyakran beszámítható, így csökkentve az adóbevallással fizetendő adót.
