Az, hogy Magyarországnak mely esetekben merül fel adóztatási joga a külföldi forrású jövedelmek után, a magyar szja törvény és az adott állammal fennálló adóegyezmény rendelkezéseinek vizsgálata során derülhet ki. Míg az idejük teljes egészében Magyarországról távmunkázó személyek magyar adókötelezettsége bizonyos, az ingázók és a tevékenységüket több államban párhuzamosan végző személyek kötelezettségei a személyes és munkavégzési körülményeik vizsgálata után állapítható meg.

Első lépésként az adózó adóügyi illetőségét kell megvizsgálni az érintett országok saját jogszabályai tekintetében. Könnyen előfordulhat, hogy az adóügyi illetőség a helyi szabályok szerint több államban is megállapítható (például: Magyarországon az szja törvény rendelkezései alapján minden magyar állampolgár automatikusan belföldi adóügyi illetőségűnek minősül, azonban ezzel párhuzamosan egy másik állam is belföldi illetőségűnek tekinti ugyanezt a személyt amiatt, például mert 183 napnál többet tartózkodik ebben az országban). Ilyen esetekben az államok közti nemzetközi egyezmények segítik az adóügyi illetőség végső megállapítását, melyek az állandó lakóhelyhez, az úgynevezett létérdekek központjához, ill. a szokásos tartózkodási helyhez kötik az illetőség megállapítását.

Amennyiben a vizsgálat eredményeként az adózó adóügyi illetősége Magyarországra mutat, és a munkavégzés helye Magyarországot is érinti, magyar adófizetési kötelezettség biztosan felmerül. Fontos megjegyezni, hogy külföldi adóügyi illetőség mellett sem kizárható, hogy Magyarországon felmerül (korlátozott) adófizetési kötelezettség, e kérdéskört is a kettős adóztatást kizáró egyezmények rendezik.