A nemzetközi kiküldetéseken túl, a „home office” elterjedésének, és a gyorsan digitalizálódó munkavégzési eszközöknek köszönhetően a munkáltató székhelye és a munkavégzés tényleges országa – részben, vagy egészben – gyakran elválhatnak.

Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy külföldi munkáltatók olyan magánszemélyeket foglalkoztatnak, akik munkájukat nagyrészben, vagy teljes egészében Magyarországról végzik, feladataikat távmunkában látják el, jellemzően otthonukból. Emellett nagyon gyakori, hogy határ menti ingázóként, egy szomszédos országban munkát vállaló magánszemély is kihasználja a távmunka adta lehetőségeket és munkaidejének egy részét Magyarországon, otthonában tölti.

„Ilyen esetekben mindenképpen érdemes a vonatkozó hazai és nemzetközi adóügyi szabályokat alaposan megvizsgálni, hogy az esetleges kellemetlen meglepetéseket elkerüljük. A személyi jövedelemadó tekintetében nagyon könnyen előfordulhat, hogy távmunkavégzésünk adókötelezettséget keletkeztet Magyarországon, melyre speciális eljárások vonatkoznak. Amennyiben ez megvalósul, sajnos nem elegendő a megszokott gyakorlat követése; azaz, hogy a munkáltató a havi munkabér utalása előtt a bruttó bérünkből levonja a vonatkozó külföldi közterheket és az adóbevallási tervezet elfogadásával az adóév zökkenőmentesen lezárul” – hívja fel a figyelmet Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Előfordulhat-e kettős adóztatás?

Jó hír, hogy Magyarországnak a világ számos országával van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ezáltal a gyakorlatban a dupla adófizetés a legtöbb esetben elkerülhető. A kettős adóztatás elkerülésére az államok rendszerint kettő megoldás közül választhatnak, a Magyarországon megfizetett adó beszámítását, vagy a Magyarországon adóköteles jövedelemrész külföldi adó alól mentesítését alkalmazzák.