Hitel azoknak, akiknek nem adnak a bankok

A P2P-kölcsönzés arénájában azok is labdába rúghatnak, akik amúgy a bankok szerint nem hitelképesek. A forrást és a tőkéjüknek helyet keresők számára egyaránt megoldást jelentő modellt a fogyasztói hitelezés demokratikusabb változatának tartják, a hitelkártyák magas éves kamatait kiváltó megoldásként ünneplik. Így fedezet nélkül lehet személyi kölcsönhöz jutni.

A Muhammád Junusz átlal kitalált, szegényeket megcélzó mikrohitelezés vagy a közelmúlt mániája, a bitcoin után mintha újabb eszköz állt volna elő, amely elősegíti a hagyományos bankok monopóliumának megdöntését, és demokratizálja a hitelhez jutást. A modellt a Szilícium-völgy pénzügyi startup cégei találták ki, amelyek lényegében virtuális piacteret hoztak létre a kölcsönzők és a kölcsönigénylők egymásra találására.

Az Egyesült Államokban 70 millió ember banki mércével nem hitelképes, a P2P-honlapokon azonban forráshoz juthatnak. A közösségi hitel lényegét a New York Times egy chicagói férfi példájával ismertette, aki 10 ezer dolláros mínuszban volt a hitelkártyáján, amire 17 százalék éves kamatot fizetett. Mivel az amerikai fogyasztói társadalom tagjai azon szocializálódtak, hogy mindent hitelre vásárolnak, rendkívül fontos számukra a hitelképességi besorolásuk. Még az állásinterjúknál, sőt az első randin is szóba kerülhet! Mindenki igyekszik jobb kondíciókhoz jutni, hogy minél hamarabb vissza tudja törleszteni tartozását. Az említett férfi a Prosperen néhány napon belül 10 ezer dolláros kölcsönhöz jutott évi 7,5 százalékos kamattal.

Kép:Fotolia

Online agóra
P2P-finanszírozásban általában pár tízezer dollárhoz lehet jutni. A Lending Clubnál 35 ezer a maximum (9,5 millió forint), 3–5 éves futamidőre, a 2013-ban alapított, a bankok által eleve nem favorizált huszonéves korosztályra szakosodott Earnestnél 30 ezer. Az adósok javarészt legfeljebb néhány ezret igényelnek. A bebukási arány pedig kétségtelenül alacsonynak tűnik: a brit Zopa 0,2 százalékot emleget, a Prosperen és a Lending Clubnál 4 százalék. Egy felmérés szerint a kliensek felelősség- és kötelességérzete nagyobb, hogy tudják, nem egy arctalan pénzintézetnek tartoznak, hanem személyeknek.
A P2P-honlapok gyakran szerénykednek azzal, hogy nem tesznek többet, mint összekötik a kölcsönzőt és a kölcsönfelvevőt. Ezért persze mindkét felet megsarcolják. A brit Zopánál például a kölcsön egy százaléka kezelési költség, a Prosper Marketplace-nél a kölcsönfelvevő valahol 0,5–4,5 százalék között fizet. A havi kamatból is leszednek egy keveset, a többi megy a befektetőknek. A Lending Club 2014 márciusa óta kisvállalkozók hiteligényeit is fogadja – ahogyan a San Franciscó-i Funding Circle és a Prosper is erre készül –, áprilisban pedig megjelent a diákhitel-piacon, valamint a társadalombiztosítás által nem finanszírozott orvosi beavatkozások költségeinek hitelezésében, miután 140 millió dollárért megvette a Springstone Financialt, amely e két területen működik.
Tömegfinanszírozás álnéven?

A P2P-kölcsön (peer-to-peer) vajon nem csupán a tömegfinanszírozás (itt olvashat róla részletesen), crowdfunding átpántlikázása egy újabb, hangzatosabb névvel?Nem. A különbség egyértelmű: a crowdfunding mindig valamilyen projekt vagy vállalkozás megvalósításához keres-kínál tőkét, a P2P-kölcsönök a magánszemélyek vásárlásaira összpontosulnak. A tömegfinanszírozásnál nem hitelről van szó, hanem befektetésről, amiért nem részvényt vagy tulajdonjogot, hanem ajándéktárgyat kap a finanszírozó, esetleg egyet a termékből. Ez határidős akció: ha a felajánlások nem érik el adott ideig a kitűzött összeget, többnyire meghiúsul a finanszírozás (kivéve az Indiegogón).

2005 táján jelentek meg azok a honlapok, amelyeken magánemberek egymásnak nyújtanak kölcsönt, majd 2008 után a recesszió és a jegybanki alapkamatok mélyrepülése még inkább a P2P-finanszírozás irányába terelte a tőkét és a befektetést keresőket. A hitelt kérőnek kell regisztrálnia a honlapon, ahol elmondja, hogy mire szeretne forrást, és néhány szóban bemutatkozik. A fölös pénzzel rendelkezők pedig döntenek, hogy adnak neki, vagy sem. A kisbefektetők egyszerre általában több kliensnek kölcsönöznek – gyakran erősen eltérő összegeket –, hogy megosszák a kockázatot. A rizikóért cserébe viszont akár 10 százalék körüli hozamot is remélhetnek (a Lending Clubnál például 5,4 és 10,2 százalék között fial a tőke), és még vállon is veregethetik magukat, amiért emberbaráti módon másokat segítettek.

Az egyébként hitelképes kérelmező is jól jár, mert lényegesen kisebb éves kamatot kell fizetnie, mint a nagybankoknál, és még csak a vagyontárgyait sem kell elzálogosítania. Néhány klikkelés, és a kölcsön jóváhagyása akár percek kérdése.

P2P

Fedezet: nincs

Hitelbírálat: minimum 640-nél magasabb Fico-pont    Amerikában a Fair Isaac Corporation hitelminősítő cég honlapján beütött adatok alapján kapott minősítés – az igazságos Izsák- skála – dönti el, hogy valaki hitelképes-e, vagy nem. A hitelfelvevő havi jövedelmét nem mindig ellenőrzik a P2P-honlapok. A hitelezéssel foglalkozó startupok megnézik az egyén bankkártyás vásárlásait, facebookos posztjait, s az algoritmus ezeket összegezve ítél, hogy az illető hitelképes-e.

Kamat: 7–14 %    A Lending Club kölcsöneit felvevők 250 M $ plusz kamatot fizettek volna a bankban, a honlapon befektetők 494 Mrd $ hozammal gazdagodtak.

Futamidő: 3–5 év.

A top 3 P2P-honlap

Gazdát cserélő kölcsönök

Az eleinte marginális P2P-trend mára oda fejlődött, hogy főbb platformjait nagy, tőkeerős befektetési alapok igyekeznek kisajátítani maguknak. Először az Arcadia Funds és az Eaglewood Capital Management tűnt fel a színen (mindkettő hedge fund), majd hozamot szimatolva jöttek a nyugdíjalapok, befektetési cégek, szövetkezeti bankok, sőt a szuverén nemzeti vagyonalapok is. Egyes befektetési cégek kifejezetten P2P-kölcsönzésre keresnek befektetőket, és állítanak össze alapokat. Vannak, amelyek nem akarnak másokkal közösködni. A Standander például a piacvezető Lending Club és a másodhegedűs Prosper Marketplace oldalon megjelenő kölcsönigényekből válogat véletlenszerűen, komputer által. A keresletet saját algoritmusaikkal vizsgálják át, s a legjobbakra csapnak le, hogy azokba befektessenek.

Amelyekre nem tartanak igényt, az marad a kisbefektetőknek.

Az intézményi befektetők megjelenése azonban pont azt szünteti meg, ami a módszer lényege: már nem egyenrangú társak között (peer-to-peer) folyik a hitelezés. Sőt, a felső középosztálybeli kölcsönnyújtókat kiszorítják az algoritmusokkal dolgozó nagytőkések. Van, aki szerint a versengés jó, mert csökkenti a hitelkamatokat, mások viszont a lakáshitellufi előjelének tartják, hogy az alapok nagy paklikba csomagolják a kölcsönöket, amiket így az úgynevezett másodlagos piacokon eladnak.

A Lending Club és a Prosper is fenntartja magának a jogot, hogy csak a jóváhagyásával alakíthassák a kölcsönöket derivatívákká, és a P2P-honlapokat szabályozó amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) sem kifogásolta eddig a folyamatot.

Véleményvezér

Magyar Péter nagy találatot vitt be a köztársasági elnöknek

Magyar Péter nagy találatot vitt be a köztársasági elnöknek 

A köztársasági elnök nyugodtan találkozhat politikusokkal, nem ez dönti el a függetlenségét.
Több mint 400 százalékos haszonnal árulják a kereskedők a szabolcsi almát

Több mint 400 százalékos haszonnal árulják a kereskedők a szabolcsi almát 

Nehéz a sorsa az almatermelőknek és a vásárlóknak, bezzeg a kereskedők.
Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében

Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében 

Iszonyúan keresik az igazságot az Ügyészségen, csak nem találják.
Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma 

Több tízezer ázsiai érkezett Magyarországra egyetlen év alatt.
Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek

Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek 

Jön az ezer euró feletti minimálbér.
Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo