Egy szerverhiba vagy zsarolóvírus-támadás után az adatok visszaállítása csak az első lépés. Az alkalmazásokat, adatbázisokat és hálózati kapcsolatokat is újra működőképessé kell tenni. A több mint 900 informatikai biztonsági vezető bevonásával készült Veeam-kutatás szerint a zsarolóvírus-támadást elszenvedett szervezetek mindössze 28 százalékának sikerült valamennyi érintett adatát visszaállítania. Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) a legsúlyosabb rövid távú következményekkel járó fenyegetések közé sorolja a zsarolóvírusokat. A Magyarországon is szolgáltató cseh vshosting szakértői szerint a gyors helyreállításhoz alapos felkészülésre, rendszeres tesztelésre és pontosan meghatározott feladatokra van szükség.
Elkészül a biztonsági mentés, de senki nem ellenőrzi, hogy működik-e
A sikeres adatmentésről érkező automatikus visszajelzés még nem bizonyítja, hogy az adatokból működőképes rendszer állítható helyre. Hiányos mentések, sérült adatbázisok vagy kompatibilitási problémák gyakran csak a visszaállításkor derülnek ki. Ezért a mentéseket rendszeresen, elkülönített tesztkörnyezetben kell ellenőrizni, az alkalmazások és a rendszerkapcsolatok működésére is kiterjedően.
Megvannak az adatok, de nincs meghatározva a helyreállítás sorrendje
Egy webáruház újraindításához a weboldal mellett a termékadatbázisnak, a készletkezelésnek és a fizetési rendszernek is működnie kell. Ha ezek függőségeit csak a leállás után kezdik feltérképezni, a helyreállítás akár napokkal is elhúzódhat. A vshosting szerint előre meg kell határozni a kritikus rendszereket, újraindításuk sorrendjét és a szükséges tartalék infrastruktúrát.