A magyar feldolgozóipar exportjának volumene 2023-ban még 66 százalékkal nagyobb volt, mint 2010-ben, de 2025-re 53 százalékra esett a mutató. A hazai feldolgozóipar gyengélkedését gyakran összefüggésbe hozzák a legfőbb külkereskedelmi partner, Németország ipari visszaesésével, azonban ez az állítás tényszerűen hamis, a magyar feldolgozóipari export és a német feldolgozóipari termelési volumen korrelációja nulla – jelezték az elemzésben.

Az ipari export 2014-től elvált a német ipari trendektől, és meredek növekedési pályára állt. Ezen belül a főként exportra termelő magyar autóipar 2023-ban már 104 százalékkal múlta felül a 2010. évi bázist. Igaz, ez a 2018-as szintnek felel meg, mivel a csúcsév, 140 százalékkal, 2023-ban volt. A szétválás hátterében a német autógyártók magyarországi kapacitásbővítése állt. Emellett felfutott az akkumulátor- és szervergyártás, valamint ezek exportja.

A kutatók szerint bár a hazai feldolgozóipari termelés függetlenedett a német ipari termeléstől, az exportvezérelt, alacsony hozzáadott értékű összeszerelésre építő modell a növekedési határaihoz ért, amit tetéz a 2026-ban jelentősen megerősödött forint.

Az új kormány előtt álló hosszú távú feladat az ipar túlzott, egy-két ágazatra fókuszáló koncentrációjának oldása, a külső kitettség csökkentése, valamint a magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő, tudásintenzív szektorok erősítése a hagyományos összeszerelő üzemek és az ipari értékláncban alacsony hozzáadott értéket képviselő tevékenységek helyett – állapították meg az elemzésben.

(MTI)