Az elemzők felidézik: a kormány 2016-ban hirdette meg az Irinyi-tervet és az Ipar 4.0 programot azzal a céllal, hogy a feldolgozóipar súlya 2020-ra 30 százalékra emelkedjen. 2025-re ez az arány 18 százalékra esett vissza, a 2015-ös 23,5 százalékról. A programokra fordított 1750 milliárd forint ellenére a hazai feldolgozóipar nemzetgazdasági súlya az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb mértékű csökkenés a GDP-ben a vegyipari alágakban történt, ahol a részesedés 2010-hez képest 2 százalékponttal esett vissza, 7 százalékról 5 százalékra. Szintén jelentősen, 1,3 százalékponttal mérséklődött a fémfeldolgozás súlya, a könnyűipar, valamint a gépgyártás kismértékű csökkenést szenvedett el.
Jelentősebb, 0,4 százalékpontos növekedés az elektronikai iparban valósult meg, a többi alág részesedése lényegében változatlan maradt a vizsgált 2010-2025 közötti 15 éves időszakban.
A termelés volumenének alakulása a 2010-2025 közötti időszakban hasonló képet mutat – állapítja meg a GKI. A feldolgozóipari alágak közül a legjelentősebb növekedés a villamos berendezés gyártásában zajlott le, 189 százalékos. Ezt a járműgyártás 112 százalékos, a gumi- és műanyagipar 39 százalékos, és az élelmiszeripar szintén 39 százalékos bővülése követte.
Az elemzésben kimutatták, hogy a többi alág ezzel szemben átlagosan 38 százalék alatti dinamikát mutatott. Különösen szembeszökő a gyógyszergyártás stagnálása, valamint a könnyű- és a vegyipar mélyrepülése. A magas hozzáadott értékű termelés szinonimájának is tekintett számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártás mindössze 20 százalékkal nőtt 2010 óta.
