A szakmabeli Pro-Humán Kft. szerint a magyar piacon körülbelül hétszáz munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég tevékenykedik, de ezek közül csak husz-harminc vállalkozásnak van nagyobb szakmai múltja, érdemi referenciája. Ezek a társaságok fedik le a piac legalább kilencven százalékát. A becslések szerint a munkaerő kölcsönzési szektor idei bevétele elérheti a hetven-nyoclvan milliárd forintot. (Szeptember végén 31 ezer betöltetlen állás volt elérhető az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein.)
Több városban és környezetében - így például Székesfehérvár, Tatabánya, Győr, Komárom térségében - nincs elegendő képzett munkaerő. A szükséges létszámot csak távolabbi vidékekről, a hagyományostól eltérő toborzási módszerekkel lehet biztosítani. Ebben segítnek a munkaerő kölcsönző cégek. Sokszor a piac szezonális igényeit követve rövid idő alatt kell több száz dolgozót munkába állítani.
A Pro-Humán Kft. például több száz olyan munkavállalót kölcsönöz Székesfehérvár környékére akik a hátrányos helyzetű alföldi területeken laknak, s lakóhelyükön egyáltalán nincs munkalehetőség. Az Alföldön nemrég tartottak munkamegtartó képzéseket, a foglalkoztatás javítása érdekében.
Változó munkaügyi szabályok
Az idén áprilistól változtak a Munka törvénykönyve, a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályai. Az egyenlő bánásmód követelményei alapján a kölcsönzött munkavállalókat a munkavégzés helyén illetik meg az ott szokásos természetbeni juttatások.
Ezeket a juttatásokat a kölcsönbevevő munkáltató biztosítja részükre. Célszerűnek látszott, hogy a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül a kölcsönbevevőtől kapja meg a természetbeni munkabért és juttatásokat, bár a kölcsönbevevő természetesen nem a munkáltatója. Mivel a kölcsönbevevő gyakran saját termékét, szolgáltatását bocsátja kedvezményesen saját munkavállalói rendelkezésére természetbeni munkabérként vagy juttatásként, az ilyen termékek, szolgáltatások beszerzése és kiadása a kölcsönbeadónak aránytalan nehézségekbe, költségekbe kerülne. Hasonló a helyzet más olyan szolgáltatások - például egészségügyi szolgáltatás megvásárlásakor, amelyekre a kölcsönbevevő köt szerződést saját munkavállalói javára egy másik közreműködővel.
Ezért a törvénymódosítás szerint ezeket a juttatásokat a kölcsönbevevő adja ki, de ezt számára ellentételezi a kölcsönbeadó, arról elszámolnak, írásos megállapodást kötnek.
Új szabály az is, hogy a kölcsönbevevőnek kötelessége megadni a kölcsönbeadónak a kölcsönzött munkavállalóval azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben foglalkoztatott saját dolgozóinak béradatait. Ez azért szükséges, hogy a kölcsönzött munkavállalóknak az egyenlő bánásmód alapján ehhez igazodó bért fizessen a kölcsönbeadó.
