A törvényszék szerint az ügyet illetően a jogsértés rendszerszintű, mivel „Magyarország rendszerszinten nem képes vagy nem hajlandó arra, illetve kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az összeférhetetlenség területén alkalmazni szükséges uniós jogot sértő döntéseket”.

Ennek alapján a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a jogállamisági elvek megsértése megállapítható.

A törvényszék kimondta azt is, hogy közvetlen kapcsolat van a jogállamiság elveinek megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, és azok vezetőtestületeiben részt vevő magas rangú tisztviselők és politikai felsővezetők jelentős hatáskörökkel rendelkeznek költségvetési, működési és szervezeti kérdéseket illetően.

Ez alapján fennáll a veszélye annak, hogy az uniós finanszírozású egyetemi programok és képzések, a kutatási és fejlesztési projektek kiválasztását, valamint a személyi állomány kiválasztását közvetlenül politikailag befolyásolják – hívták fel a figyelmet.

Ennek ismeretében az Erasmus+ és a Horizont Európa program keretében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szerepet játszhatnak az uniós források kifizetésében a végső kedvezményezetteknek. Az Erasmus+ program keretében pedig fennáll annak a kockázata, hogy az összeférhetetlenség befolyásolja a kedvezményezett hallgatók kiválasztását, a kiválasztási folyamatba a tudományos érdemek értékelésén túlmutató megfontolások kerülhetnek be.