Tízmilliárd forint körüli "haszna" lesz az államháztartásnak abból, hogy jövőre 192 milliárd forint értékben fizet vissza japán hiteleket. A jegybankkal folytatott megbeszélés eredményeképp döntött ezeknél a külföldi adósságtételeknél - visszafizetésüknél - a pénzügyi kormányzat, s ilyenformánk mintegy 10 milliárd forintot tesz ki az a kamat, amellyel 2006-ban nem kell kalkulálnia. Katona Tamás pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár a december 28-i tájékoztatóján mellesleg tért ki a repülőtér privatizációs bevételének felhasználási módjára, arra, hogy értelemszerűen adósságtörlesztésre fordítódik a pénz. Ezzel kimondatlanul is válaszolt az államtitkár arra a minapi fideszes indítványra, hogy egészségügyi reformcélokat fedezzenek a kapott privatizációs pénzből. Ha ezt tenné a kormányzat, akkor az államháztartási hiányt növelné, túl azon, hogy tiltja is a törvény az ilyen lépéseket. Az esztendő utolsó napjaira már biztos, hogy az eredményszemléletű államháztartási hiány alatta marad a 6,1 százaléknak, a megelőzőleg prognosztizált mértéknek.
A PM-ben arra szánták az óesztendő végére időzített tájékoztatót, hogy a januártól hatályos adószabályokra ismételten felhívják a figyelmet. Az államtitkár hivatkozott rá, hogy a jogszabály-módosításokat már november közepe óta tudni lehet. A legáltalánosabb változást az áfa 25 százalékról 20 százalékra való mérséklése jelenti, s január 1-én ezzel megelőzi Magyarország Svédországot és Dániát, ahol továbbra is őrzik a 25 százalékos általános forgalmi adót. Az szja "ötéves tervéből" az első évi 2006-tól hatályos, eszerint 38 százalékról 36-ra csökken a felső kulcs, a 18 százalékos alsónál pedig a határérték 1 550 000 forintra módosul, s a következő esztendőkben is növekszik ennek az összegnek a mértéke. A társasági adó valamelyest kedvezőbbé válik a kis és közepes vállalkozások számára, az iparűzési adót is elfelejthetjük, de csak 2008 után, addig fizetik a cégek, miközben leírhatják 100 százalékban a társasági adóalapból. A tételes társadalombiztosítási járulékról múlt időben csak jövő novembertől lehet beszélni. A munkáltatói társadalombiztosítási járulék 2007-től mérséklődik 3 százalékkal, 2009-től pedig további 2 százalékkal. Jövőre a lakosság egy kis csoportja - vélekedett Katona Tamás - megismerkedik a gyakorlatban is egy új adónemmel, a luxusadóval, melyet a 100 millió forint fölötti értékű ingatlanokra vetnek ki olyaténképpen, hogy a jelzett összeg fölötti részt sarcolja meg az állam. Az államtitkár a GDP 37,9 százalékát kitevő adó és járulék-terhelését "vállalhatónak" tartja nemzetközi összehasonlításban is, azt pedig kifejezetten elégedetten nyugtázta, hogy több mint 1 százalékot tett ki a mérséklődése ennek az adatnak az öt évvel ezelőttihez képest. Jövő ilyenkor pedig 36,3 százalékot könyvelhet el a fiskális tárca.
Az adóügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár, Karácsony Imréné néhány "kis tétel" ismételt közzétételét tartva fontosnak, kiemelt néhányat a béren kívüli juttatások specialitásaiból. A munkáltató elsősorban egy meghatározott keretben, 400 ezer forintban gondolkodhat, mint adómentesen kifizethető összegben. De vannak ehhez képest is kivételek, miszerint nem kell ebbe a keretbe beleszámolni sem a melegétkezés, sem a hidegétkezés havi utalványait, az előbbi 9 ezer forintra, az utóbbi 4500-ra emelkedik. A vidékről bejáró dolgozóknak adható juttatások sem terhelik a keretet, s az évente háromszor adható csekély értékű ajándék státusza is hasonló. A helyi közlekedési bérletet - sok cég egész évre veszi meg dolgozóinak - csak január 2-án szabad átadni, ha szabályosan akarják az adómentesen adható juttatásokat teljesíteni.
Az "utazva dolgozók" számára fontos változás, hogy jövőre már nem 3 forintot, hanem 9-et fizethet kilométerenként a személygépkocsi tulajdonosának költségnormaként a vállalat adómentesen. Növekszik a napidíj is, immáron eléri az 500 forintot a "zsebpénz". Az ellátmány 30 százaléka, illetve 15 euró az az összeg, amely megilleti a külföldre utazó alkalmazottat naponta, ugyancsak adómentesen.
