5. Az éves 1 százalék nem egyszeri tétel, hanem ismétlődő teher

Önmagában az 1 százalék nem tűnik drámainak, de minden évben fizetendő. Az OECD korábbi kutatásának analógiájára egy ilyen teher 20 év alatt 20 százalékos öröklésiadó-szerű terhet jelenthet. A magyar vállalkozói szektor ráadásul nem steril nemzetközi környezetben működik: a vagyonadó hatását együtt kell nézni a már ma is jelentős, nemzetközi összevetésben is szokatlan, a forgalomra kivetett 2 százalékos iparűzési adóval és egyéb vállalkozási terhekkel. Egy kis-közepes, milliárdos cégértékkel rendelkező vállalkozásnál ez már érdemi készpénz-elvonás lehet – különösen akkor, ha a vagyon nagy része nem likvid, hanem üzletrészben, ingatlanban vagy eszközökben áll.

6. A magasabb küszöb kevesebb vitát, kisebb adminisztrációt, jobb célzást jelentene

Az 1 milliárdos határ túl széles kört húzhat be, miközben a vagyonadó tipikusan magas feltárási, értékelési és ellenőrzési költséggel jár. Egy 10 milliárdos küszöb jobban a valódi szupravagyonokra célozna, csökkentené a vitás értékeléseket, feltárása, ellenőrzése kisebb apparátussal lenne kezelhető. Ráadásul külön kockázat, hogy a nagyon nagy vagyonok számára az 1 százalék akár a „béke ára” is lehet: szívesen befizetik, ha a maradék 99 százalékot nem bolygatják.

A vagyonadó elsődleges célja a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklése volna azáltal, hogy hozzájárul a nagyobb nettó vagyonnal rendelkező társadalmi csoportok arányosabb közteherviseléséhez. A kérdés az, hogy a vagyonadó milyen hatással van a vállalkozói tevékenységre és a kisvállalkozások növekedésére. Bár az adót formálisan magánszemélyekre vetik ki, annak alapját gyakran részben a tulajdonosok által birtokolt vállalati eszközök értéke képezi. Adóelméleti szempontból a vagyonadó, az öröklési és ajándékozási illeték, valamint a tőkejövedelmek adóztatása szoros összefüggésben áll, ezért célszerű őket együttesen vizsgálni és számításba venni. Magyarország, mint magas vagyonkoncentrációval bíró ország esetében tehát nem a vagyont terhelő adó bevezetése jelentheti a megoldást hanem a vagyon hozamát és átruházását jelenleg terhelő adók felülvizsgálata, az indokolatlan mentességek megszüntetése, valamint a progresszivitás érvényesítése. Ez a megközelítés egyszerre növeli a bevételek legitimitását, csökkenti az adóelkerülést, és érdemi hatással lehet az egyenlőtlenségek mérséklésére.