A rendszerváltozás óta Magyarországon most először csökkent mérhetően a szürke- és feketegazdaság aránya és keletkezett érezhető többletbevétel a gazdaság tisztulásából - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Európai Kereskedelem Napja alkalmából tartott díjkiosztó rendezvényen. Ezt a hírt örömmel fogadta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke, aki szerint az így keletkezett nagyobb adóbevételt az adócsökkentésre kellene fordítani, mert ha alacsony az adó, akkor a feketegazdaság résztvevői nem lesznek érdekeltek abban, hogy továbbra is illegálisan dolgozzanak.

Az államnak akár kényszeríteni is kellene a cégeket a tisztességes versenyre, aminek egyik formája az évek óta sikeresen működő Széchenyi-kártya lehet - közölte a VOSZ vezető. Bár ez a típusú támogatás sikeresnek mondható, hiszen amellett, hogy számtalan uniós ország érdeklődik a rendszer iránt, illetve már több mint százezer vállalkozó váltotta ki, jelenleg a VOSZ és a GKM együtt dolgozik azon, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni. Ezzel kapcsolatban Kóka János elmondta, hogy változtatnának néhány kritériumon, így például nem egy, hanem kétévessé tennék a kártya futamidejét, illetve szeretnék elérni, hogy a jelenleginél kevesebb garancia kelljen annak felvételéhez.

Demján Sándor szót emelt a boltok vasárnapi nyitva tartás mellett is, hiszen ez olyan többletbevételt jelent az államnak, amit az könnyen nem tudna pótolni, ráadásul véleménye szerint mindenkinek meg kellene engedni, hogy akkor dolgozzon amikor ő akar.

Ha lassan is de sikerült pályára állítani a gazdaságot, hamarosan lesz egy olyan alap, amire nyugodtan lehet építkezni - jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte leginkább a fejekben dől el, hogy meg tud-e újulni az ország, ezért nem kell félni a változástól. Ez az út nem könnyű, de a ma sikeres országok, vállalatok sem riadtak vissza az akadályoktól az út elején - hangoztatta Gyurcsány Ferenc.

A végső cél a gazdaság kifehérítése, ám nem mindegy hogyan, hiszen csak adó és járulékcsökkentéstől nem lesz több bejelentett munkás a kormányfő szerint. Bár az átlagos adószintet csökkenteni kell, ehhez erős ellenőrzésekre, a szankcióktól való félelemre van szükség. Ennek érdekében az utóbbi időben két-háromszor annyi munkaügyi ellenőrzést végeztek, mint az elmúlt években, ezen kívül jelentősen növekedtek a fogyasztóvédelmi akciók is. Talán ennek is köszönhető, hogy sok dolgozó után most már nemcsak a minimálbért fizetik be, hanem nagyobb összegre jelentik be őket a vállalkozók - közölte a miniszterelnök.

A gazdaság fejlődését az határozza meg, hogyan nőnek a kis és középvállalkozások, akik a termelés felét, az exportnak pedig a harmadát adják - indította beszédét Kóka János, gazdasági miniszter. Éppen ezért állítása szerint a fejlesztéspolitikánál mindig az az első kérdés, hogy az vajon milyen hatással lesz a kereskedők 95 százalékát kitevő kkv-kra. (Kóka már korábban is nemzetgazdasági érdeknek nevezte a kicsik fejlesztését.)

Éppen ezért kell támogatni az ő versenyképességüket, amihez szükségük van hitelekre is, ám állandó probléma, hogy a bankok nem szívesen foglalkoznak a kicsikkel, így nehéz kölcsönhöz jutni. Ebben próbál segíteni a GKM és VOSZ, hogy az Új Magyarország Vállalkozói Program keretében könnyebben jussanak pénzhez azok, akik igazán rászorulnak. (A könnyebb hitelfelvételt az IPOSZ is támogatná.) Erről a programról elismerően szólt Kóka János, aki elmondta, hogy amíg idáig évente harmincmilliárdot költhettünk a vállalkozások támogatására, addig 2007 és 2013 között már 170 milliárdot.

Amíg a vállalkozók minden forintért megküzdenek, addig az állami bürokrácia mindenhol pazarol, amit jól mutat, hogy amíg jövőre egy százalékkal jut több az egészségügyre, kettővel az oktatásra, addig a kormány saját magára hét százalékkal több költséget számol - jelentette ki Kóka János.

Veres János pénzügyminiszter újságíróknak erre reagálva elmondta, nem tudja, hogy milyen számokról beszélt Kóka János, a jövő évi költségvetésben általa nem ismert ez a hét százalékos állami kiadás-növekedés. Ezzel szemben szerinte a kevesebb minisztérium kevesebb alkalmazottal is jár, így sikerült elérni a közszféra létszámának csökkenését, mivel az elmúlt másfél évben ötvenezerrel 750 ezer alá csökkent a létszám. Ez véleménye szerint tartósan segítheti Magyarország versenyképességének javulását a következő években.

Jelentős eredménynek nevezte a pénzügyminiszter azt is, hogy az adót fizető egyéni és társas vállalkozások korábbi torz számai javultak, és úgy vélte, hogy helyesnek bizonyultak a szélesebb közteherviselés érdekében hozott szabályok.

A már elfogadott adóteher-csökkentések közé sorolta a fejlesztési adókedvezmény megemelését, illetve az ötvenmillió forintos nyereség alapig tíz százalékos nyereségadó megfizetését. Utóbbiról elmondta azt is, hogy szigorúbb feltételekkel ugyan, de a vállalkozások kevesebbet adózhatnak, a náluk maradó összeget fejlesztésekre és munkahelyteremtésre fordíthatják, ami jó az államnak és a vállalkozásoknak is.