A szektor mérleg főösszege 2000 szeptemberéhez viszonyítva 9,8%-kal (reálértéken 1,8%-kal) növekedett. Ezen belül a legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek állománya 20,5%-kal bővült, és így részesedése a teljes eszközállományon belül az egy évvel korábbihoz képest 3,5%-kal 54,3%-ra növekedett.

Legdinamikusabban a lakossági hitelek állománya bővült az elmúlt egy év során 54,5%-kal, míg a vállalati hitelek állománya 17,7%-kal gyarapodott. A vállalati hitelek így a mérleg főösszeg 39,9%-át teszik ki, a lakossági hitelek pedig a jelentős növekedés következtében 5,2%-át.

A hiteleken belül a jegybanki és hitelintézeti kihelyezések állománya mutat számottevő csökkenést, a tavaly szeptember végi állapothoz képest 66%-al esett vissza, ennek következtében részaránya is a teljes eszközállománynak 1,1%-ra csökkent. A forgatási célú értékpapír állomány nominálisan 42,0%-kal mérséklődött, ezen belül a deviza az egy évvel ezelőttinek több mint felére zuhant, ezzel szemben a befektetési célú értékpapír-állomány 42,1%-kal nőtt, ezek eredőjeként az értékpapír-portfoliók részaránya eszközoldalon gyakorlatilag változatlanul szinten maradt, mindössze 0,25%-kal 16,4%-ra növekedett. A jegybanknál és a bankközi piacon elhelyezett betétek a mérleg főösszeg dinamikájától elmaradva 7,6%-kal növekedtek.

Kiemelkedő a növekedés a vagyoni érdekeltségek nél, s ezt a magántulajdonú kereskedelmi bankok állományai csak részben magyarázzák, hiszen míg a részben érdekeltségekben végzett autófinanszírozási tevékenység növekvő tőkeigénnyel párosul, a befektetési és értékpapír kereskedelmi érdekeltségeknél ezzel ellentétesen a banki integráció van napirenden.

Forrásoldalon folytatódik az ügyfél betétek nek az ügyfélhitelek növekedésétől elmaradó, nominálisan 12,6%-os dinamikája. A vállalati betétek tavaly szeptember vége óta 13,3%-al bővültek, míg a lakossági betétállomány 10,9%-kal zsugorodott. Törvényszerű, hogy a lakossági hitelezés, ezen belül különösen a lakás, kisebb mértékben a személygépjármű-finanszírozás felfutása a lakossági megtakarításokat megcsapolja, hiszen a hitellel finanszírozott hányad kevés esetben éri el a 2/3-adot, ami durván leegyszerűsítve azt is jelenti, hogy az idén folyósított hitelállománnyal akár egyező volumenű megtakarítás is hiányozhat a bankszektor mérlegéből.

A bankközi betétek állománya jelentős mértékben 14,5%-kal csökkent, igaz ezzel párhuzamosan megnövekedett a különböző pénzügyi közvetítők (nem hitelintézetek) betétállománya. A hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állománya nominálisan több mint duplájára növekedett, igaz részaránya a források között még így sem éri el a 4%-ot (3,6%). A nem ügyfelektől származó felvett forinthitelek volumene lényegében megegyezik a tavaly szeptemberivel, részaránya ennek megfelelően 1,1%-kal csökkent.

A szektor egészére fennáll a deviza eszközök és források (különösen utóbbi) arányának visszaszorulása a forintállományok javára, mely a forint felértékelődésének hatását figyelembe véve kisebb mértékű, de így is figyelemreméltó. A hitelintézetektől származó FX források több mint 25%-kal mérséklődtek, a bankközi FX kihelyezések pedig közel 40%-kal csökkentek. A hitelállományokon belül szintén csökkent a devizahitelek aránya a vállalati hiteleknél, míg a lakossági hiteleknél valamelyest (2,8%) nőtt a devizahitelek aránya az euró alapú lakáshiteleknek és személyi kölcsönöknek köszönhetően.

A forint eszközök súlya mintegy 3%-kal nőtt és a mérleg főösszeg 65,8%-át tette ki, a forintforrások szintén 2,9%-kal bővültek, 64,6%-os részarányt érve el, ezzel párhuzamosan értelemszerűen a deviza állományok részaránya egyaránt 2,9-2,9% ponttal mérséklődött. Az éven túli lejáratú forinthitelek iránti növekvő kereslet tendenciája változatlanul fennmarad középtávon, a forint ügyfélhitel dinamika a deviza és lejárati pozíciót tágítva növeli a tőkepiaci forintforrás bevonás iránti igényt, különösen, ha a lakossági betétállomány említett alakulását tekintjük. Tekintettel arra, hogy a lakossági betétállomány növelésének a hitelezés felfutása miatt fundamentális gátjai vannak, ez kiélezheti a betéti kamatversenyt, erodálva a kamatmarzsot, de nem biztos, hogy a remélt addicionális állománybővülést eredményezi.

A saját tőke 25%-ot meghaladó növekedése jelentősen meghaladja a szeptemberi éves infláció (8%) mértékét az eredmény dinamikus bővülésének köszönhetően.
A nettó kamateredmény a 2000. háromnegyedévinél 12%-kal magasabb. Tekintettel arra, hogy az utolsó negyedév a legintenzívebb a banktevékenység szempontjából és a kamatrés erőteljes csökkenésének valószínűsége csekély (a mérleg főösszegre vetített nettó kamateredmény leegyszerűsített kalkulációval 3,3% 2000-ben, 3,4% 2001 félévkor és első kilenc hónapjában egyaránt) ezért valószínű a nettó kamateredmény 3% körüli reálnövekedése 2001 során.

Ennél is erőteljesebben 18,7%-kal bővültek a nettó díj- és jutalékbevételek . A bankok a nyomott, de több mint egy éve stabil kamatrés mellett próbálják az egyéb jövedelemelemek súlyát növelni.

A főbb jövedelemelemek bővülése tükrében figyelemre méltó, hogy a banküzemi költségek , legalábbis az értékelt körben a tavalyi szeptember végihez képest nem növekedtek. (A bankszetor egészében azért ennél jelentősebb, de még infláció alatti év/év növekedést tételezünk fel). Ebben elsődlegesen szervezet- és ahhoz kapcsolható létszám racionalizálás húzódik meg (a minta bankjainál mintegy 1400 fővel csökkent az alkalmazotti létszám), a komolyabb fiókhálózat racionalizálások hatásait a második félévtől, ill. 2002-től várjuk.
A banküzemi költségek kedvező alakulása mögött a személyi jellegű költségek inflációtól elmaradó növekedése, valamint a fizetett bérleti díjak és értékcsökkenésnek a tavaly szeptember végi értékhez képest jelentősnek mondható csökkenése áll (22,8% ill. 14,8%). A fúziókkal is összefüggésben a banküzemi ingatlan (jelentős részben fiók-) racionalizálás a fizetett bérleti díjak csökkenése irányába mutat.

A háromnegyedéves előzetes eredmények nem utalnak komolyabb portfolió romlásra, ennek következtében addicionális céltartalék-képzési igényre (pl. a hitelek után beállított értékvesztés dinamikája jóval elmarad a kihelyezés állományétól) ezért az előrejelzett adó előtti eredmény a tavaly szeptemberi értékhez képest számottevően, 64%-kal magasabb értéket mutat. A javuló eredményeknek köszönhetően a kalkulált éves szintre vetített ROAA az egy évvel korábbi 1,0 %-ról 1,3%-ra, a ROAE pedig 12,1 %-ról 15,1%-ra javult az elmúlt esztendőben, a bankszektor egésze szintjén, természetesen változatlanul jelentős egyedi eltérésekkel.

Nőtt a bankok mérlegen kívüli aktivitása is, elsősorban a határidős ügyletek területén figyelhető meg számottevő, 41,7%-os növekedés.

A korrigált mérleg főösszeg a bővülő üzleti aktivitásnak köszönhetően 20,5%-kal nőtt az időszak során, a szavatoló tőke viszont csak 5,2%-kal növekedett, éppen ezért a vezető bankok tőkemegfelelési mutató jának átlaga mintegy 1,7%-kal csökkent.
Forrás: MKB –e-mail futár