Bevezető előadásában dr. Inzelt Éva hangsúlyozta, hogy a rendszer átalakításakor fontos cél volt előmozdítani azt, hogy a fogyasztóvédelmi testületek munkája minél jobban lekövesse a piaci változásokat és a fogyasztói igényeket, ezért az új fogyasztóvédelmi politikát a piaci szereplők és a kereskedelemben résztvevő szolgáltatók bevonásával dolgozták ki. A vállalkozókkal történt szakmai konzultáció a BKIK közreműködésével valósulthatott meg, amely folyamatot az Igazságügyi Minisztérium szakmai partnerségben végig támogatta. A budapesti testület elnöke megjegyezte azt is, hogy a változások adaptálásához a vállalkozások további együttműködésére is szükség van, és kérte nyitottságukat és kooperációjukat.

Kiemelte, hogy az új szabályok zökkenőmentes integrációja érdekében a rendezvényen elhangzottak, valamint a vállalkozások tapasztalatai alapján szakmai kisokos kerül összeállításra, amelyet a BKIK a vállalkozások számára nyilvánossá tesz.

A BKIK főtitkára, Csókay Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá nem tartozó hazai mikro- és kisvállalkozások, akik csak Budapesten százezres nagyságrendet képviselnek, sok tekintetben védelem nélkül vannak. „A napjainkban szemünk előtt kibontakozó Booking.com botrány világít rá arra, hogy a globális digitális szolgáltatók tevékenysége aggasztó módon nincsen sem szabályozva, sem ellenőrizve. Ennek eredménye pedig, hogy hazai vállalkozások tízezrei vannak kiszolgáltatva külföldi joghatóságok alá besorolt, egyoldalú szolgáltatói szerződéseknek. A BKIK éppen ezért, a hazai mikro- és kisvállalkozások érdekében olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely a fogyasztóvédelmi törvényen kívül igyekszik a globális digitális szolgáltatók irányában fennálló egyoldalú kiszolgáltatottságot visszabillenteni.”