Valóban a vásárlóik egészségét féltik a gyógyszerészek és a nevükben nyilatkozó szervezetek, vagy évtizedes monopoljogaikról mondanak le nehezen? Valóban tartani kell-e attól, hogy a készítmények patikán kívüli árusítása tömeges mérgezésekkel járhat, vagy csak látványos módja a tiltakozásnak? Költői a kérdés, mégis válaszoljunk rá: a patikaalapítás jogát és a gyógyszerek árusítását a 19. században azért kizárólag a patikusoknak engedélyezték, mert ők maguk keverték ki a megfelelő adagot a betegek számára. Vagyis ez egy minőségbiztosítási szabályozás volt. Ma azonban a gyógyszerek majdnem teljes palettáját gyárakban állítják elő, így az engedélyezés lényegében a kereskedelmi monopoljogok megszerzésének eszköze lett.
Szakmán belüli ellentétek
Nem lennénk igazságosak, ha a korábbi szigorú piaci szabályozás enyhítése ellen "felvilágosítási akciókkal", sztrájkokkal, élőláncokkal tiltakozó patikusokat magával a szakmával azonosítanánk.
A piaci versenyhez való alkalmazkodás során ugyanis nemcsak a kormány és a gyógyszerészek között alakult ki konfliktus, hanem már ezt megelőzően a szakmán belül is támadtak ellentétek. Ami nagyon tanulságos. Emlékezetes, hogy néhány gyógyszertár két-három éve úgy döntött, hogy a vevőit apróbb ajándékokkal igyekszik magához kötni. Papír zsebkendőt, tollat, mentolos cukorkát, arcápoló krémet és más, kisebb értékű, de hasznos figyelmességet csomagoltak a vásárolt gyógyszerek mellé. E gyógyszertárak vezetői azonban hamarosan az akkor még kötelező tagságú Magyar Gyógyszerészeti Kamara etikai bizottsága előtt találták magukat. (A kötelező tagság 2007. január 1-jétől megszűnt.) Mondván, hogy megsértették a kamara etikai kódexét. A kódex és az ügyben nyilatkozó kamarai vezetők szerint ugyanis a patikákban nincs helye a reklámnak vagy más marketingfogásnak. Az ügy a Gazdasági Versenyhivatalt is megjárta, amely állásfoglalásában elmarasztalta a kamarát a versenytörvény megsértése miatt. A kamara azonban mind a mai napig nem változtatott a kódex e passzusán. A gyógyszertárak jelentős része ugyanakkor az ajándékozás mellett új, a vevőket csábító akciókba kezdett, mint például az ingyenes hajápolási, bőrgyógyászati tanácsadás, a helyben végzett vérnyomás- és cukorszintmérés.
Amikor tehát a közelmúltban az egészségügyi kormányzat elhatározta, hogy a fogyasztók érdekében tovább liberalizálja - az egyébként már több mint tíz éve részben megnyitott - patikapiacot, egyfajta szemléletváltást is megcélzott.
Megszűnt korlátozások
#page#Ez év január elsejétől a korábbinál jóval könnyebb új gyógyszertárat nyitni, vagy egy meglévőt megvásárolni, mint korábban. Továbbá - igaz, csak korlátozottan - mintegy háromszáz nem vényköteles gyógyszer már a hipermarketekben és a benzinkutaknál, illetve bármely, arra engedélyt kérő kiskereskedelmi üzletben is forgalmazható. Sajnos, ez utóbbi lehetőséggel az eltelt két hónap alatt mindössze egy-két tucatnyian - főként benzinkutak - éltek. A nagy bevásárlóközpontokban pedig még mindig csak a már korábban is engedélyezett vitaminok és krémek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények kaphatók annak ellenére, hogy vezetőik elvben látnak fantáziát a kínálat ilyen irányú bővítésében. De inkább úgy képzelik el, hogy a hipermarketen kívüli üzletsoron nyíljanak új gyógyszertárak.
A gyógyszertárak létesítését és működését az 1994. évi LIV. törvény szabályozta. Ez rögzítette egyebek között azt, hogy patikát csak ötezer lakosonként és csak a már meglévő gyógyszertáraktól meghatározott távolságra lehet nyitni. Ez a rendelkezés most bizonyos korlátokkal ugyan, de lényegében megszűnt.
Ez a törvény rögzítette azt is, hogy patikát csak úgynevezett "személyes gyógyszertár-működtetési joggal" rendelkező, szakmai gyakorlattal és kamarai engedéllyel rendelkező gyógyszerész tulajdonolhatott. Sőt, neki sem lehetett egyszerre több gyógyszertára. Az idén januárban életbe lépett változások szerint gyógyszertár vezetője a jövőben sem lehet más, csak szakmai tapasztalattal bíró gyógyszerész. A jogosítvány azonban már nem egy adott gyógyszertárhoz, hanem egy személyhez kötődik, és nem jelent tulajdonosi korlátozást. Vagyis csak azt szabja meg, hogy a szakmai vezető milyen végzettséggel, tapasztalattal rendelkezzen.
S még egy fontos változás - ami adalék a szakmai vezetők tiltakozásához -, hogy ezt a jogot, illetve engedélyt már nem a kamarától kell kérni, mint korábban, hanem az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (OTH).
Még egy, bár keveseket érintő, de érdekes változás: ha egy közvetlen családtag korábban megörökölt egy magánpatikát, akkor megörökölte vele az úgynevezett személyes jogot is, még akkor is, ha nem volt gyógyszerész. Vagyis a patikát az egyébként szigorú szabályozás ellenére megtarthatta, igaz, a vezetéséhez fel kellett vennie egy szakképzett gyógyszerészt. Az új törvény szerint a személyes jog megöröklése megszűnt, a patikák esetében is a társasági jog szabályozza az örökös jogát. Vagyis az örökös belépéséhez immár a tagok hozzájárulása szükséges. Ha nem adják, akkor az elhunyt tag örökösével a halál időpontjában fennálló állapot szerint el kell számolniuk.
Teljes cikk a Piac és Profit magazin márcisui számában...
