Görög bajok húzzák le az eurót

A lavinát a Der Spiegel internetes kiadásának pénteken megjelent írása indította el. A tekintélyes hetilap azt állította, hogy Görögország az euróövezet elhagyását fontolgatja.

A német lap szerint az athéni vezetés az egyre súlyosabb gazdasági gondok nyomása alatt arra a belátásra jutott, hogy napirendre kell venni a valutaunió elhagyásának kérdését, és adósság-átütemezésről is tárgyalni kell. A lap akkor azt jelentette, hogy az Európai Bizottság (EB) péntek estére válságtanácskozásra hívta össze az euróövezeti pénzügyminisztereket.

"Botor ötlet"

A kilépéstől nem tartanak

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő szerint egyetlen tagállam sem lép ki az euróövezetből. Frank Gill, az S&P európai szuverén adósságokkal foglalkozó osztályának egyik vezetője egy hétfői telekonferencián azt mondta: "Úgy véljük, egyetlen tagállam sem hagyja ott az euróövezetet. Egy ilyen lépés nagyon valószínűtlen." Röviddel korábban az S&P mélyen a befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" adósosztályzati kategóriába süllyesztette Görögország eddig is spekulatív kockázati besorolásait, azokra az aggodalmakra, hogy Athén nagy valószínűséggel nem kerülheti el adósságának átalakítását.

A lap értesülései a pénzügyminiszterek találkozóját illetően igaznak bizonyult: péntek este szűk körű euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót tartottak Luxembourgban. A görög pénzügyminisztérium később kiadott közleménye szerint sem ott, sem az előtt nem vetődött fel Görögország eurótagságának megváltozása. A luxemburgi házigazda botor ötletnek és puszta pletykának minősítette azt az értesülést, hogy Athén ismét saját pénzzel váltaná fel az eurót. Hangoztatta, hogy még a görög adósság átütemezéséről sem volt szó.

A Görögországgal kapcsolatos bizonytalanságot tovább erősítette azonban a Die Welt című német lapnak az a hétfőn ismertetett értesülése, hogy Görögország a 110 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomaghoz csatolt feltételrendszer lazítását kéri a hitelezőktől, az Európai Uniótól (EU) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

A német napilap az athéni kormánnyal zajló tárgyalásokat ismerő uniós forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a görög fél a hitelkamat további csökkentését kéri, és azt is szorgalmazza, hogy lazíthasson a támogatásért cserébe megkövetelt takarékossági programon. Athén arra próbálja rávenni a hitelezőket, hogy a hazai össztermékhez mért (GDP) 3 százalékos államháztartási hiányt ne 2014-re, hanem két évvel később kelljen elérni.

A görög felvetéseket egyelőre vizsgálják - mondták a Die Welt forrásai, akik szerint az államháztartási helyzet megszilárdításában a vártnál szerényebb eredményeket elérő Görögországnak mintegy 30 milliárd eurós többlettámogatásra is szüksége lehet.

Az euró-dollár keresztárfolyam az elmúkt 5 napban - Yahoo Finance

Hétfőn kora délután mélyen a befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" adósosztályzati kategóriába süllyesztette Görögország kockázati besorolásait a Standard & Poor's. A hitelminősítő azt közölte, hogy a hosszú futamidejű görög államadósság besorolása az eddigi "BB mínusz"-ról - a köztes "B plusz" kihagyásával - "B"-re, a rövid lejáratú szuverén adósságok osztályzata "B"-ről a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "C" szintre romlik. A hosszú futamidejű görög adósságok "B" besorolása rosszabb például Szenegál, Angola, Nigéria és Zambia osztályzatainál.

Mindezek hatására április 19-e óta legalacsonyabb szintre gyengült az euró a dollárral szemben. Röviddel 17 óra után az euró 1,4261 dolláron állt a vasárnap késő esti 1,4355 dollár után, ami az euró 0,65 százalékos gyengülését jelenti.

"Nem elképzelhetetlen, de nem is valószínű"

Görögország kilépése az euróövezetből nem elképzelhetetlen, erre azonban a közeli jövőben nem kell számítani – mondta Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA VKI) tudományos főmunkatársa. A szakértő úgy véli, a válságos görög helyzetet valószínűleg az adósság átstrukturálásával, egy részének elengedésével, esetleg egy újabb, több tízmilliárd eurós nagyságrendű csomag összeállításával próbálják majd kezelni. Artner Annamária emlékeztetett arra, hogy a tavaly tavasszal összeállított első görög pénzügyi mentőcsomaghoz csatolt program nem vezetett tartós eredményre. A megszorításokat a halálos áldozatokat is követelő tiltakozó hullám miatt a tervezettnél lassabb ütemben lehetett csak bevezetni, ezért nem sikerült tartani az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó terveket.

A pénzpiacok bizalma így elpárolgott, annak ellenére, hogy az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 110 milliárd eurós hitelkerettel támogatja a stabilizációt - mutatott rá. Egy évvel a program indulása után már látható, hogy a görög egyensúlytalanság nem menedzselhető tovább, ugyanakkor nemigen látszik jó megoldás. Róka fogta csuka helyzet állt elő” – fogalmazott a szakértő, aki a MTA VKI honlapján hétfőn megjelent elemzésében kifejtette: A görög kormánynak nem áll módjában a nemzeti valuta leértékelésével elősegíteni a versenyképesség, a külső egyensúly javulását, a tőkebeáramlást, miközben nem számíthat a nemzetközi pénzügyi és fejlesztési szervezetek által a szegény országoknak nyújtott kedvezményes finanszírozási alapokra sem.

Az adósságteher enyhülését hozó átstrukturálás, illetve újabb mentőcsomagok szükségességét tehát maga a közös valuta követeli. Mint ahogy a közös valuta követeli azt is, hogy a gazdaság teljesítményét, egészen pontosan a profittermelés kedvező feltételeit a gazdaság menedzselésébe érdemi beleszólással nem rendelkező, bérből, fizetésből, nyugdíjból és segélyből élő többség kárára hozott jövedelemelosztó intézkedésekkel állítsák helyre.”