A jogszabályt az ausztrál népesség többsége támogatja, míg a közösségimédia-platformok és az érintett fiatal korosztály nagy része ellenzi. Ugyan a törvény céljai előremutatóak, szakértők és érdekvédő csoportok számos kritikát fogalmaztak meg vele kapcsolatban. Nagy kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire fog működni a szabályozás – a világ most mindenesetre figyeli a fejleményeket, mivel a serdülők közösségimédia-használata egyre komolyabb aggodalmakat vált ki. Az ausztrál kísérlet így számos ország számára tanulságokkal szolgálhat a saját szabályozásuk kidolgozásához.
A közösségi média immár kétségbevonhatatlanul az életünk részét képezi. Térhódításának egyik következményeként azonban egyre nő az aggodalom, hogy a használata káros hatással lehet a kamaszokra. Számos szülő véli úgy, hogy gyermeke túl sok időt tölt a közösségi médián, aminek következtében függővé válik tőle. A közösségimédia-használat ráadásul tragikus következményekkel is járhat; gyakori a fiatalkorúak szexuális kihasználása és az internetes zaklatás, amely akár öngyilkossághoz is vezethet.
A fiatalok közösségimédia-használatával kapcsolatos aggodalmakat adatok is alátámasztják: az Egészségügyi Világszervezet 2024 szeptemberében közzétette egy 2022-es kutatás eredményét, amelynek során közel 280 ezer 11, 13 és 15 éves fiatalt vizsgáltak 44 országban és olyan régiókban, mint Európa és Közép-Ázsia. A kutatás szerint a problémás közösségimédia-használat meredeken emelkedik a serdülők körében: az aránya 2018-ban 7 százalék volt, 2022-ben viszont már 11 százalék – azaz a kamaszok 11 százaléka nehezen tudja kontrollálni a közösségimédia-használatát, és szembesül annak negatív következményeivel. Egy az ausztrál kormány által idén megrendelt tanulmány megállapította, hogy a 10-15 év közötti ausztrál gyerekek 96 százaléka használja a közösségi médiát, és közülük tízből heten találkoztak már benne káros – például nőgyűlölő, erőszakos, étkezési rendellenességeket és öngyilkosságot népszerűsítő – tartalmakkal. Hétből egy gyermek arról is beszámolt, hogy felnőttek vagy idősebb gyerekek részéről a behálózást célzó viselkedéssel találkozott, több mint a felük pedig azt állította, hogy online zaklatás áldozata volt.
Az új ausztrál törvény
A probléma megoldására még nem született egyértelműen hatékony megoldás, azonban Ausztrália most kísérletet tesz az orvoslására. Az országban december 10-én életbe lépett egy olyan törvény, amely a világon elsőként országos szinten korlátozza a fiatalok közösségimédia-használatát. A törvénytervezetet 2024 novemberében nyújtotta be a kormány (és még abban a hónapban el is fogadta a parlament), miután egy parlamenti vizsgálat keretében tanúvallomást tettek olyan szülők, akiknek gyermekei a közösségi médiában elkövetett zaklatás miatt önkárosító magatartást tanúsítottak. Az ausztrál média egy „Hadd legyenek gyerekek!” nevű kampánnyal támogatta a közösségimédia-használat korlátozását, amit a törvénytervezet benyújtása előtti közvélemény-kutatások szerint a lakosság 77 százaléka pártolt. A törvénytervezetet tehát egyöntetű társadalmi támogatás övezi.
A jogszabály értelmében bizonyos közösségimédia-platformoknak (az ún. korhatáros platformoknak) „ésszerűen elvárható” lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy 16 év alatti ausztrálok felhasználói fiókot hozzanak létre vagy tartsanak fenn. A korlátozás célja, hogy „megvédje a fiatal ausztrálokat a nyomástól és a kockázatoktól, amelyeknek a profiljuk használata során ki lehetnek téve. Ezek a platformok azon jellemzőiből fakadnak, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, hogy több időt töltsenek a képernyők előtt, miközben olyan tartalmakat kínálnak, amelyek károsíthatják az egészségüket és jólétüket.”
Jelenleg a következő közösségimédia-platformok esnek a törvény hatálya alá: Facebook, Instagram, Snapchat, Threads, TikTok, Twitch, X, YouTube, Kick és Reddit. Ugyanakkor a törvény végrehajtásával megbízott eSafety Commissioner (az ausztrál kormány az online biztonságért felelős szabályozó szerve) hangsúlyozza, hogy ez a lista a jövőben változhat, azaz a szabályozás új platformokra is kiterjedhet. A törvény nem vonatkozik chatbotokra, online játékoldalakra és önálló üzenetküldő alkalmazásokra (mint például a WhatsApp).
Az új jogszabály kiemeli, hogy a fiatalok védelméről szól, nem pedig a büntetésükről vagy az elszigetelésükről. A célja az, hogy segítse a szülőket és gondviselőket a 16 év alattiak egészségének és jólétének biztosítása terén. Ennek megfelelően azok a 16 év alattiak (illetve szüleik vagy gondviselőik), akik a tiltás ellenére korhatáros közösségimédiaplatform-fiókot használnak, nem részesülnek majd büntetésben. A korhatáros platformok azonban akár 49,5 millió ausztrál dolláros bírságot is kaphatnak, amennyiben nem tesznek lépéseket annak megakadályozására, hogy 16 év alattiak felhasználói fiókkal rendelkezzenek.
Az életkor-ellenőrzés
Annak meghatározására, hogy egy felhasználó betöltötte-e már a 16. életévét, a platformok többféle életkor-ellenőrzési módszert alkalmazhatnak. A fő módszerek vélhetőleg a következők lesznek: kormányzati személyazonosító okmányok bekérése (ez ugyanakkor nem lehet az egyetlen felkínált opció a törvény értelmében); „korbecslés”, amely az online viselkedés és interakciók elemzése egy személy életkorának megbecsülése érdekében; illetve az arc- vagy hangfelismerés. Ami az utóbbit illeti, a mesterségesintelligencia-alapú „arcéletkor”-felismerés során egy szoftver – általában annak beszkennelésével – az arc fizikai jellemzői alapján becsüli meg az illető korát. A jogszabály azt is előírja, hogy a korhatáros platformoknak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel megakadályozhatják, hogy a felhasználók hamis személyazonosító okmányokkal, mesterségesintelligencia-eszközökkel vagy deepfake-ekkel hamisítsák meg az életkorukat.
Kritikák a törvénnyel kapcsolatban
A törvényt a 2024 novemberi elfogadása óta kiemelt figyelem övezi, egyúttal pedig számos kritika is érte, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:
Vajon a tiltás – avagy, ahogy az eSafety Commissioner fogalmaz, a „késleltetése” annak, hogy egy serdülőnek közösségimédia-profilja lehessen – a legcélravezetőbb eszköz a fiatalok megvédésére a közösségi média káros hatásaitól?
A tiltás az internet azon részeibe fogja „száműzni” a fiatalokat, amelyek (ellentétben a legnépszerűbb közösségimédia-platformokkal) egyáltalán nem szabályozottak.
Egyes gyermekjogi szervezetek és mentális egészségügyi szakemberek szerint a tilalom különösen hátrányosan érintheti a legsebezhetőbb serdülőket (a fogyatékkal élőket, az őslakosokat, a vidéken, elszigetelten élőket, valamint az LMBTQI-tinédzsereket), mivel a fiatalok a közösségi médiát használják az információszerzésre és a társasági élethez.
A törvénynek ki kellene terjednie a játékplatformokra, a társkereső honlapokra, valamint a mesterségesintelligencia-alapú chatbotokra is – ez utóbbiak a közelmúltban kiváltképp a figyelem középpontjába kerültek, miután egyes esetekben a vádak szerint „érzéki” beszélgetéseket folytattak kiskorúakkal, illetve öngyilkosságra buzdítottak gyerekeket. (Egyes játékplatformok, mint például a Roblox és a Discord, bizonyos funkcióikra vonatkozóan már bevezették az életkor-ellenőrzést, nyilván annak érdekében, hogy elkerüljék a tilalom alá vonást.)
Az életkor-ellenőrzéshez szükséges adatok gyűjtése és tárolása adatvédelmi szempontból aggályos. Ausztráliában a közelmúltban számos adatvédelmi incidensre került sor, amelyek során személyes adatokat loptak el, majd közzétették vagy eladták őket. (A kormány hangsúlyozza, hogy az új törvény szigorú védelmet biztosít a személyes adatok számára: kizárólag életkor-ellenőrzés céljára szabad felhasználni őket, ezt követően pedig meg kell őket semmisíteni; a rendelkezés megsértéséért súlyos büntetés jár.)
Az életkor-ellenőrző technológiák nem kellően megbízhatóak, így egyes 16 év alattiak „átcsúszhatnak” az ellenőrzésen, míg egyes 16 év felettieket viszont tévesen blokkolhatnak. A mesterségesintelligencia-alapú „arcéletkor” -felismerés még a támogatói szerint sem mindig megbízható, és nem szabad egyetlen módszerként használni, különösen azok esetében, akik közel vannak a 16 éves korhoz.
A korhatáros platformokra kiróható büntetések mértéke nem elégséges, így nem bírnak visszatartó erővel. Bár a közel 50 millió ausztrál dolláros maximális bírság soknak tűnhet, Stephen Scheeler, a Facebook volt ausztráliai és új-zélandi vezérigazgatója szerint a Meta nem egészen 2 óra alatt megtermeli ezt a bevételt.
Összességében sokan úgy vélik, hogy a tiltás helyett más módszerek célravezetőbbek lennének. A közösségimédia-platformokat például kötelezni kellene a káros tartalmak hatékonyabb kiszűrésére, az algoritmusok korlátozására, valamint a különféle korosztályokhoz igazodó védőfunkciók bevezetésére. Az online biztonság javítása érdekében digitálisírástudás-programokat kellene indítani, illetve meg kellene tanítani a serdülőket a közösségi média használatára és arra, hogy mi vár rájuk ott és az interneten általánosságban.
Reakciók
Az érintett közösségimédia-platformok természetesen ellenzik a törvényt. Több érvet hoznak fel ellene, úgymint nehéz lesz végrehajtani; az ellenőrzött regisztráció időigényes a felhasználók számára; a tilalom könnyen megkerülhető; ellehetetleníti a fiatalok társas kapcsolatait; továbbá az internet nem szabályozott „sötét zugaiba” űzi majd őket. A YouTube azzal érvelt, hogy az új törvény éppenséggel védtelenebbé teszi a gyerekeket, mivel továbbra is használhatják a platformot saját fiók nélkül, így viszont megszűnik a szülői felügyelet a saját profilban beállított, a gyerekek védelmét szolgáló biztonsági szűrők híján. A Meta szerint a tilalom miatt a tizenévesek „nem élvezhetnek egységes védelmet az általuk használt alkalmazásokban”.
Nem meglepő módon a kamaszok körében sem népszerű a törvény. 2025 októberében az ausztrál ABC híroldal végzett egy felmérést a jogszabályról 9-15 évesek körében. Arra a kérdésre, hogy jó ötlet-e a közösségimédia-tilalom, a mintegy 17 ezer válaszadó 70 százaléka nemmel válaszolt, 21 százalékuk nem volt biztos benne, és csak 9 százalékuk válaszolt igennel. A válaszadók csaknem 80 százaléka használja egyébként valamilyen formában a közösségi médiát, akiknek 75 százaléka rendelkezik saját fiókkal. A közösségi médiát használó válaszadók 75 százaléka azt mondta, hogy nem tervezi abbahagyni a használatát a törvény életbe lépése után, és csupán 6 százalékuk gondolja, hogy a tilalom hatékony lesz.
Jogi lépés a törvény ellen
November végén egy internetes jogvédő csoport, a Digital Freedom Project (DFP) jogi eljárást indított az ausztrál legfelsőbb bíróságon a törvény ellen, mivel az szerintük támadás a szólásszabadság ellen. A keresetet két 15 éves fiatallal együtt nyújtották be, és álláspontjuk szerint több millió ausztrál fiatalt képviselnek. Mint az egyik 15 éves felperes kijelentette, „csalódottak, amiért a lusta kormány általános tilalmat vezet be a 16 év alattiakra vonatkozóan, ahelyett, hogy olyan programokba fektetne be, amelyek segítik a gyerekek biztonságos közösségimédia-használatát.” A fejleményre reagálva a kommunikációs miniszter, Anika Wells úgy nyilatkozott, hogy a kormányt nem félemlítik meg a jogi kihívások, és továbbra is kiáll az ügy mellett az ausztrál szülők nevében.
A DFP eredetileg a törvény hatályba lépését kívánta megakadályozni, ám végül a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezt a tervét elvetette. A legfelsőbb bíróság 2026 februárjában fogja tárgyalni a csoport keresetét.
Szabályozás a világ más részein
Ugyan Ausztrália az első ország a világon, amely tilalmat vezetett be a közösségimédia-használatra vonatkozóan, a közösségi média gyerekekre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmak sokasodásának eredményeként számos ország vezetett már be korlátozást, illetve tervezi vagy fontolgatja a bevezetését. Az európai országok vonatkozásában Dánia tervezi, hogy betiltja a közösségi médiát a 15 év alattiak számára, és Norvégia is hasonló tervet fontolgat. Franciaországban egy parlamenti vizsgálat szintén a 15 év alattiak közösségi médiából való kizárását javasolta, továbbá a 15–18 évesek számára a közösségimédia-használat korlátozását. A spanyol kormány kidolgozott egy olyan törvénytervezetet, amelynek értelmében a 16 év alattiak számára a törvényes gyámjuknak kellene engedélyeznie a közösségi médiához való hozzáférést. Az Egyesült Királyságban a 2025 júliusában bevezetett új biztonsági szabályozás alapján az online vállalatok nagy összegű bírsággal, sőt vezetőik bebörtönzésével is büntethetők, ha nem hoznak intézkedéseket a fiatalok illegális és káros tartalmakkal való szembesülésének megakadályozására. Olaszországban a 14 év alattiak csak szülői beleegyezéssel használhatják a közösségi médiát. Ami az Európai Uniót illeti, novemberben az Európai Parlament elfogadott egy jogi kötőerővel nem bíró jelentést, amely a 13-15 éveseknek csak szülői beleegyezéssel engedélyezné a közösségimédia-használatot, és 16 éves kortól tenné lehetővé az önálló használatát.
Az Egyesült Államokban tagállami szinten történtek már kísérletek a szabályozásra. Utah megpróbálta a 18 év alattiak számára szülői beleegyezéshez kötni a közösségimédia-használatot, ám az intézkedést egy szövetségi bíró 2024-ben megakadályozta. Floridában decemberben életbe lépett egy törvény, amely megtiltja, hogy 14 év alattiak közösségimédia-profilt hozzanak létre, a 15 éveseknek pedig szülői engedélyre van ehhez szükségük. A jogszabályt megtámadta egy közösségimédia-vállalatokat képviselő csoport egy szövetségi bíróságon, azt állítva, hogy alkotmányellenes. Az indítványt a bíróság elutasította, így a törvény életbe lépett, ám az érdekcsoport újabb indítványt nyújtott be ellene, aminek elbírálása jelenleg folyamatban van.
Új-Zélandon a kormány egy 16 éven aluliak közösségimédia-használatát korlátozó törvénytervezet benyújtását tervezi a jövő évi választás előtt. Brazíliában olyan törvényt fogadtak el, amely előírja a közösségimédia-cégek számára az életkor-ellenőrzést, valamint azt, hogy a 16 év alattiak kapcsolják össze a fiókjukat a szüleikével. Malajziában 2026. január 1-től minden közösségimédia-platformnak ki kell tiltania a 16 év alatti felhasználókat, és Indonézia is tervezi tilalmat és szülői hozzájárulást vegyítő korlátozás bevezetését.
Összefoglalás
Világszerte egyre erősödik az a nézet, hogy a közösségi média káros hatással lehet a serdülőkre, így számos ország szabályozza vagy tervezi szabályozni valamilyen módon a fiatalok közösségimédia-használatát. Az új ausztrál szabályozás minden eddiginél szigorúbb, a törvény hatékonyságát és betarthatóságát pedig globális figyelem fogja övezni.
A jogszabály kétségkívül nemes célokat szolgál: az elképzelés szerint elősegíti, hogy a gyerekeket a függőséget okozó algoritmusok ne tegyék ki káros tartalmaknak és félrevezető információknak, továbbá csökkenteni fogja az online zaklatást és a gyermekbántalmazást is. Emellett a gyerekeket arra készteti, hogy a szabadban töltsék a szabadidejüket, illetve javítja az alvásuk minőségét, valamint a fizikai és mentális egészségüket is. Mindazonáltal sokan megkérdőjelezik azt, hogy a 16 év alattiak egyes közösségimédia-platformokról történő kitiltása a legjobb módszer e célok eléréséhez. A törvény betarthatóságával kapcsolatban szintén sok a kétely. Egyes szakértők úgy vélik, hogy amint az illetékes hatóság beazonosít és becsuk egy kiskaput (például az életkor-ellenőrzés kijátszhatósága kapcsán), máris nyílni fog egy újabb. Ha a tiltólistára tesznek egy közösségimédia-platformot, a fiatalok áttérnek egy másikra, ami nincs listázva. Valószínűleg meg fog nőni a felhasználók tartózkodási helyét elrejtő, és így a törvény kijátszását lehetővé tevő VPN-ek (virtuális magánhálózatok) használata is.
Az ausztrál kormány tisztában van azzal, hogy a szabályozásnak kezdetben lesznek „gyermekbetegségei”, és a tilalmat nem fogják tudni maradéktalanul érvényesíteni, mint ahogy azzal is, hogy az egész világ figyelni fogja, miként működik a törvény a gyakorlatban. A végrehajtásáért felelős kommunikációs miniszter szerint a kormány a következő két évben felül fogja vizsgálni a tilalmat, hogy meg tudják állapítani, mi az, ami működik, és mi az, ami nem. A törvénnyel kapcsolatos kritikákra reagálva a közösségimédia-tilalmat az alkoholfogyasztás szabályozásával állította párhuzamba. Mint fogalmazott, ugyan a 18 év alattiak Ausztráliában nem fogyaszthatnak alkoholt, mégis vannak olyan 18 évnél fiatalabbak, akik ennek ellenére isznak alkoholt, akár még a szüleik beleegyezésével is. Ez ugyanakkor nem indok arra, hogy ne legyen olyan törvény, amely tiltja a 18 év alattiak alkoholfogyasztását, mert a közegészségügyi adatok azt mutatják, hogy a tiltás helyénvaló. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
