Rángatásszerű változtatásokra nincs szükség, a költségvetés rendbetételét természetesen folytatni kell. Demonstratív jellege a 2004-es büdzsének lehet, melyet a közeljövőben készít el a kormányzat. A deficit mérséklésének, s annak lehet érdemi szerepe, hogy bizonyos mértékű vállalkozói adócsökkentésre kerüljön sor. Ez utóbbihoz tartózhat az egészségügyi hozzájárulás eltörlésének felgyorsítása. Ezek az ajánlások ugyan elhangoztak a GKI Gazdaságkutató Rt. 2003. évi gazdasági előrejelzésének ismertetésekor Vértes Andrástól, a konjunktúra intézet elnökétől, ám azt is kijelentette a szakember, hogy az elemzés nem arra való, hogy a szükséges pénzügyi kormányzati teendőkre annak alapján mutassanak rá.

Az előrejelzés megállapításaiból kitűnik, hogy 2003-ban a gazdasági növekedés nem élénkül, 3,3 százalék körüli lesz, a nemzetközi versenyképesség és a külgazdasági egyensúly tovább romlik, az államháztartás hiánya a tervezetthez képest kevésbé javul, az infláció és a foglalkoztatás lényegében változatlan marad, a munkanélküliség pedig némiképp emelkedik. A gazdasági növekedés várható állapotára egyebek között az nyomja rá a bélyegét, hogy késik a világgazdasági fellendülés. Az Egyesült Államokban az üzleti beruházások mértéke alacsony, a fogyasztói bizalom indexe sem kedvező. Az Európai Unióban az egyensúlyjavító lépések időszakát élik az országok, Németországban pedig a GDP csökkenését regisztrálták. A GKI becslése szerint az első negyedévben 3 százalék alatti volt a növekedés hazánkban, ezen belül a versenyszféra is alacsony – 0 és 1 százalék közötti - adattal rendelkezik. A költségvetési szektorban volt érzékelhető erőteljesebb bővülés.

Az első hónapokban a keresetek dinamikus emelkedését lehetett mérni. A költségvetési szektorban a bruttó bérek közel 31 százalékos és a reálbérek 24 százalékos növekedése a tavalyi emelésből fakad. Egyelőre nem igazolódott be, hogy az adóterhelés csökkenése segít fékezni az üzleti szféra kereseteinek bővülését, itt a bruttó és a reálbér egyaránt körülbelül 10 százalékkal nő, azaz jóval intenzívebben, mint azt tervezték, illetve amit a teljesítmények indokolnak.

Az üzleti szféra és a fogyasztók gazdasági várakozásai áprilisig romlottak. A GKI megállapítása szerint a kedvezőtlen várakozások valószínűleg nem csak gazdasági tényezőkből táplálkoztak, hanem jelentős mértékben hatottak a világpolitikai konfliktusok is.

Az idei előrejelzések szerint változatlanul kedvezőtlen világgazdasági hatások nyomják rá a bélyegüket a magyar gazdaság fejlődésére. Az eurózónában például 1 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni, s a világgazdaságban általában is csak az év második felében lesz esély némi élénkülésre. Igaz, az olaj ára az év átlagában 26 dollár körül alakulhat, de ennek kedvező hatásai inkább az Egyesült Államokban jelentkezhetnek.

A GKI azzal számol, hogy kifullad az előző két év hazai gazdaságpolitikájának a belső keresletélénkítésen keresztül a konjunktúrára gyakorolt pozitív hatása, mert ez a keresletélénkítése egyensúlyi szempontból nem folytatható. Az üzleti szférában az egész évet tekintve enyhülő bérdinamikára van esély, de a reálbérek még így is jelentősen, átlagosan 9 százalékkal emelkednek, s ez a teljesítményekhez képest magas. A konjunktúrakutató intézet a lakossági fogyasztás növekedését 6 százalékkal jelzi előre, ez a tavalyinál ugyan szerényebb bővülés, de még mindig igen gyorsan tekinthető. A lakossági pénzmegtakarítási ráta 2 százalék körüli lehet, továbbra is nagyon alacsony. Az okok között egyebek között a lakásvásárlási lehetőségek a legjelentősebbek. Az idén 35 ezer lakás épül fel egyébként.

Az előrejelzési adatok között az egyik legkedvezőtlenebb a beruházásokra vonatkozik. Az üzleti szféra változatlanul óvatos, s végeredményben mintegy 3 százalékos emelkedésre van kilátás, amit a tavalyinál is kedvezőtlenebbnek lehet minősíteni. Stagnál az infláció, 2003-ban átlagban 4,8 százalékos lesz, alig valamivel alacsonyabb a tavalyinál. Az év közepétől azonban a havi infláció 5 százalék fölé emelkedik, részben a belföldi fogyasztói energiaárak emelkedése miatt. Az év végi – december/decemberi – infláció vélhetően 5 százalék fölött lesz.