A hazai üzleti szféra - részletezte Vértes András GKI-elnök cége felmérését - a konjunktúra gyengülését vélelmezi. Az iparvállalatok értékesítési kilátásai romlanak, igaz, változatlanul a beruházások élénkülésével lehet számolni. Meglepő a fogyasztói bizalmi index, mely folyamatos javulásról árulkodik 2004-es második féléve óta. A jelenség igaznak látszik az idén is, dacára annak, hogy a reálbér az előző 6-8 hónapban csökkent. Szinte tény, hogy 2005-ben sem lehet 3,8 százaléknál nagyobb növekedési ütemmel számolni, s 2001 óta nem képes a magyar gazdaság kiugró növekedést produkálni. A múlt évi 4 százalék persze nem mondható rossznak, már csak azért sem, mert az uniós átlagot 2 százalékkal meghaladta. Az ipari növekedés 8 százaléka mellett különleges adatnak a mezőgazdaság 1990 óta nem látott bővülése számít: a 36 százalékos rekordgyarapodás a különlegesen jó termésnek tudható be.
Az államháztartás tényleges pozíciója nem rosszabb a többi térségbéli országéhoz képest, az uniós morgásnak is az az oka, hogy a konvergencia programban magunknak vállalt változtatásokra nem voltunk képesek. Amúgy mérséklődött a külkereskedelmi deficit, az áruforgalom versenyképessége pedig nem romlott. Az exportbevételt csökkentette az erős forint, ám a cégek jelentős hányada a kivitelhez komoly importot használ fel, s így lényegében csak azok a vállalkozások szenvedtek el nagyon jelentős veszteséget, amelyek alapvetően hazai erőforrásokat értékesítenek külföldön. Megnyugtató tendencia, hogy a korábbi hektikus mozgásokat produkáló pénz- és tőkepiac nagy kilengései megszűntek. A viszonylagosan kedvező múlt évi folyamatok törhetnek meg amiatt, hogy a közelgő választások okán számítani lehet a kiigazítási folyamat stopjára. Bár az idei számok vélhetően még "csak" a világpiaci hatásokat tükrözik vissza, szerény foglalkoztatás-növekedéssel, 6-7 százalékos bruttó keresetnövekedéssel lehet kalkulálni. A reálbérek legutóbbi időkig kalkulált 3-3,5 százalékos növekedése - függően az infláció alakulásától - fölmehet 4 százalékra is. Az előre jelzett 3,5 százalékos fogyasztásnövekedés a korábbinál kevésbé alapszik hitelnövekményen.
A GKI elnöke elmondta, számoltak az infláció mérséklődésével, ám a mértékre - februárban 3,2 százalékot tett ki az éves pénzromlás - és a gyors bekövetkezésre nem gondoltak. Elképzelhető, hogy évközben némi emelkedés következik be, az éves fogyasztói árindex vélhetően 104 százalék lesz. Vértes András úgy gondolja, hogy a magas kamatok korszaka lezárult, mindemellett a kamatcsökkenést követően is a mostaninál csak alig gyengébb forinttal lehet számolni - azzal viszont szerencsére stabilan. Éves átlagban 246 forintos euró árfolyamot feltételez a GKI.
A GKI prognózisa 2005-re a GDP 3,8 százalékos növekedésén belül 6 százalékos ipari, 7 százalékos építőipari növekedéssel számol, s a mezőgazdaság kilátásait úgy ítéli meg, hogy a tavalyi rekord vélhetően nem ismétlődik meg, ám az időjárás eleddig kedvezett az ágazatnak. A GDP belföldi felhasználásának növekedése a GKI prognózisa szerint 4,3 százalékos lesz, a külkereskedelmi áruforgalomban azonos mértékű - 114 százalékos - növekedéssel szerepel az export és az import. Az államháztartás konszolidált deficitje a GDP 4,9 százaléka lesz az EU módszertana szerint.
