A Csepel északi részén építendő szennyvíztisztítóhoz az építtetők nyilvánosságra hozták az "Élő Duna" nevű projekt engedélyeztetési és közbeszerzési eljárásainak dokumentumait. Ennek részeként jelent meg a budai főgyűjtőcsatorna tervezésére, engedélyeztetésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása. Az Élő Duna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagy mértékű kapacitásbővítést eredményez, és amelynek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. Környezetvédelmi jelentősége mellett a projekt nemcsak összköltségvetését tekintve kimagasló, hanem a hozzá tartozó hét projektelem, a beruházás keretében megvalósuló tenderek, valamint a számos közreműködő partner vonatkozásában is az egyik legkiemelkedőbb európai beruházásnak számít.
A Csepel-sziget északi részén megvalósuló létesítmény biztosítani fogja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50 százalék alatti értékkel szemben 92 százalékra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehetővé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb helyet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek majd a legszigorúbb zaj- és szagemissziós normák előírásainak. A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai főgyűjtő csatorna, három átemelő telep (ferencvárosi, albertfalvai, valamint kelenföldi átemelő telepek), a folyó alatti átvezetések, a csepeli árvízvédelmi mű, a komposztáló telep, valamint külső közlekedési infrastruktúra megépítése is.
A teljes beruházás összköltsége mintegy 120 milliárd forint (468 millió euró), amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.
