A szakértő hangsúlyozza, hogy a kiterjesztett felelősség jegyében, már nemcsak az ügyvezető, hanem a tulajdonos is anyagi felelősséggel tartozik a hasonló ügyekben a magánvagyonával. Bereczky Zoltán utalt arra is, hogy a hivatalba lépő kormány kiemelt feladatának tekinti a vagyonvédelmet és a vagyonvisszaszerzést, amelyre célzott hivatal is alakul.

„A szabálytalanul kezelt feltárt tartalékok pedig a rossz helyzetben lévő költségvetésben egyfajta „talált pénzként” jelentkezhetnek, amellyel új adónemek nélkül növelhető az államkassza bevétele„ – vélekedett a szakértő. „Az adóhatóság kimondottan a 20 és 200 millió forint közötti stabil cégeket keresi, náluk ugyanis a büntetés biztosan behajtható, de az eltérést, csak ellenőrzésnél lehet megállapítani. A törvény ugyanis 50 és 200 százalék közötti bírságot tesz lehetővé.”

Az MI elől nincs menekvés

Az ellenőrzések hatékonyságát a NAV technológiai arzenálja biztosítja. Mesterséges intelligencia elemzi a banki adatokat, az ATM-es készpénzfelvételeket és a nyugtákat.

„A hatóság napra pontosan, évekre visszamenőleg látja a cégek teljes pénzforgalmát. Ha a fejlesztési tartaléknak beállított összeget a cég valójában napi működésre – bérekre vagy járulékokra – költötte, az a digitális nyomok alapján azonnal láthatóvá válik” – árulta el a hazipenztar-doktor.hu szakértője.

A tételek rendezésére csak az ellenőrzés előtt van esély

Bereczky Zoltán hangsúlyozza: a házipénztár és a fejlesztési tartalékok állapota szakértői segítséggel törvényesen rendezhető, de csak addig, amíg a hatóság meg nem jelenik. Utólagos korrekcióra nincs lehetőség, a mulasztás pedig akár családok teljes anyagi csődjéhez is vezethet.