Míg az utóbbi időben a vizsgálatok elsősorban a házipénztárakra és a tulajdonosi kölcsönökre koncentráltak, mára a fejlesztési tartalék válhat az ellenőrzések első számú célpontjává. A probléma gyökere az a téves szemlélet, hogy sok vállalkozás csak papíron létező tételként kezeli a fejlesztési tartalékot az adóalap csökkentése érdekében, miközben a NAV revizorai a pénz tényleges, fizikai rendelkezésre állását követelik meg.

Négy éves felhasználási szabály

A fejlesztési tartalék a társasági adó hatálya alá tartozó cégeknél jöhet létre.

„Amikor a cégnek nyeresége (eredménye) keletkezik, a törvény lehetővé teszi, hogy a 9 százalékos társasági adót ne fizesse be az adott összeg után. Az adómentesség feltétele, hogy a cég az így képzett tartalékot négy éven belül fejlesztésre, korszerűsítésre vagy a cég érdekében történő beruházásra fordítsa” – magyarázza a hazipenztar-doktor.hu szakértője.

„A NAV szemében a fejlesztési tartalék nem egy állami kölcsön, amit bármire, például bérekre vagy járulékokra lehet elkölteni. Ez egy célzott lehetőség, aminek a fedezetét – amíg a fejlesztés meg nem valósul – a cégnek a bankszámláján vagy a házi pénztárában kell tartania. Ha a fejlesztési tartalék összege hiányzik, az a NAV szemében már nem egyszerű adóügyi hiba, hanem költségvetési csalás és a sikkasztás gyanúját is felveti” – figyelmeztet Bereczky Zoltán.