"Fontos, hogy a lakosság megértse a megszorításokat"

Magyarország államadóssága a GDP 80 százaléka körüli szinten van, ami kiugróan magas a közép-kelet-európai országokkal összehasonlítva - mondta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy kulcsfontosságú a fiskális fegyelem fenntartása, és amennyiben a megkezdett és tervezett fiskális reformokat végrehajtják az országban, a GDP-arányos adósság már 2011-ben csökkenésnek indulhat.

A képviseletvezető hangsúlyozta: a magyar kormány már számos jelentős lépést tett a nyugdíjrendszer, a szociális rendszer és a központi támogatások átalakítása területén, ezeket a reformlépéseket a szigorú kiadáskontrollal együtt folytatni kell. Magyarország régiós társainál nem került sor költségvetési kiigazításra, a globális válság által tavaly ősszel érzékenyen érintett Magyarország elsősorban a sérülékenységét jelentősen növelő magas államadósság miatt volt kénytelen segítséget kérni a nemzetközi intézményektől (az IMF-től, az EU-tól, a Világbanktól).

Hiteles a költségvetés

Az IMF (az uniós szakértőkkel szorosan együttműködve) rugalmas volt, ezért amikor Magyarország makrogazdasági kilátásai az idei év során romlottak a korábban várthoz képest, az államháztartási hiánycél kétszer is megváltozott. Fontos megemlíteni, hogy a kormány és az IMF megegyezése alapján a 2009-es deficitcél megnövelése középtávon gyümölcsöző strukturális intézkedésekkel párosult. Mint ahogy a legutóbbi (harmadik) felülvizsgálat során elért szakértői szintű megállapodás jelezte, az IMF-küldöttség pozitívan értékelte Magyarország gazdaságpolitikai teljesítményét. A kormány elkötelezett a 3,9 százalékos GDP-arányos deficitcél elérése érdekében. A 2010-es költségvetési tervezet a kormány által jóváhagyott mostani formájában hiteles stratégiát vázol fel az államháztartási folyamatok további javulásával és a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél elérésével kapcsolatban, de felmerülnek makrogazdasági és végrehajtási kockázatok. A monetáris politika eddig megfelelő volt, és fontos előrehaladás történt a pénzügyi felügyelet megerősítése terén.

A globális pénzpiacok jövőbeli alakulását övező bizonytalanságot is figyelembe véve, az IMF delegációja támogatja a magyar hatóságok azon kérését, hogy hat hónappal, 2010 október 5-ig meg lehessen hosszabbítani a készenléti hitel lejáratát. A megállapodás így le fogja fedni a választások és az új kormány hivatalba lépésének időszakát. A végső döntést az IMF igazgatótanácsa hozza meg szeptember végén. Iryna Ivaschenko rámutatott: figyelembe véve az ország nemzetközi tartalékainak - részben a 991 millió összegű SDR-allokációnak (ami mintegy 1,09 milliárd euró) köszönhető - emelkedését, és az egymilliárdos eurókötvény-kibocsátást, az IMF támogatta a kormány azon kérését, hogy a felülvizsgálat befejezését követően 55 millió eurót hív le a hitelkeretből. A programban fennmaradó összeget négy egyenlő részletben lehet majd lehívni.

Iryna Ivaschenko elmondta, hogy az IMF egyetért a magyar kormány előrejelzésével, ami a GDP alakulására ez évre 6,7 százalékos visszaesést, a jövő évre pedig 0,9 százalékos csökkenést prognosztizál. "Fontos feladat, hogy a társadalom is megértse a konszolidációs program fontosságát, annak érdekében, hogy az eddig elért eredmények ne vesszenek el, és az ország tovább haladhasson a fiskális fenntarthatóság felé vezető úton. Ez szintén fontos lenne a jövőbeli növekedés szempontjából" - emelte ki a képviseletvezető.

Optimista piacok

Az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető indexe, a BUX több mint egy év után ismét átlépte a 20 ezer pontos határt, az index már két hete emelkedik folyamatosan. A BUX az előző hét végi értékéhez képest 1.422,52 ponttal, 7,37 százalékkal emelkedett, 20.729,07 ponton zárt pénteken. Az elmúlt hét elején az elemzők még korrekcióra számítottak a piacon, ami hétfőn be is következett, azonban keddtől a hét minden napján emelkedni tudott a BUX. Hétfőn együtt csökkent a nemzetközi piacokkal a magyar tőzsde, kedden viszont már jelentősen túlteljesítette régiós társait. A keddi optimizmust elsősorban az alapozta meg, hogy a New York-i tőzsdeindexek előző nap éves csúcsuk közelében zártak, a BÉT azonban ezt kicsit túlreagálta. A kedden megjelent amerikai makrogazdasági adatok - termelői árak, kiskereskedelmi eladások - kedvezőek lettek ugyan, de mégsem adtak egyértelmű irányt a piacoknak.

20 ezer pont felett

Szerdán az előző naphoz hasonlóan teljesített a BUX, és átlépte az egy éve nem látott 20 ezer pontos szintet. A szakértők a BÉT részvényeinek szerdai szárnyalását irreálisnak és extrémnek nevezték, amelynek okairól csak találgatnak a piacon. Az elemzők elképzelhetőnek tartották, hogy a nemzetközi alapok portfóliójában eddig szinte nulla súllyal szereplő magyar részvényeket a kockázati hajlandóság növekedésével venni kezdték, ami további szárnyalást eredményezhet a börzén. Ezt az elképzelést alátámasztotta a hét utolsó két napjának kereskedése, mivel mindkét napon - bár eltérő mértékben - emelkedni tudott az index. A BUX csütörtökön és pénteken is felülteljesítő volt a nemzetközi börzékhez képest.

A részvényekkel a múlt héten 143,4 milliárd forint értékben kereskedtek, míg az előző héten 98,2 milliárd forint értékben születtek üzletek. A teljes adásvételből ezúttal 66 százalék jutott az OTP-re, míg a múlt héten igen népszerű Richter 8,87 százalékkal részesedett az összforgalomból. A Mol részvényei a heti összforgalom 14,29 százalékát, a Magyar Telekom részvényei pedig 6,08 százalékát adták.

Véleményvezér