Éves miniszteri beszámolóján a kabinetirodát vezető miniszter elmondta: a csok alapján 22 ezer támogatási kérelmet fogadtak be, 18 ezer szerződést pedig már megkötöttek csaknem 49 milliárd forint értékben. Ismertette, hogy az 5 millió forintig igényelhető adóvisszatérítési támogatásra több mint 4 ezer kérelmet nyújtottak be, több mint 17 milliárd forint értékben. Sikernek nevezte, hogy 2015 első háromnegyed évéhez képest 2016 ugyanezen időszakában 14 százalékkal több új lakás épült.
A CSOK-ot szabályozó kormányrendelet elfogadása óta már többször változott, egy nagyobb „könnyítési csomagról” ez év szeptemberében született döntés. Ezek többsége a megjelenés napjától hatályba lépett, 2017. január 1-től érvénybe lépő változás szerint a családi otthonteremtési kedvezmény a kérelem benyújtásakor az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.”
Ezekre is érdemes figyelni jövőre!
Az új szabály szerint tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhető a CSOK, már az ingatlan használatba vétele előtt. Igaz, a folyósítás csak a használatbavételi engedély megszerzését követően történhet. Bár sokan örülnek ennek a változtatásnak, az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő szakemberei szerint ez az intézkedés csak akkor lesz pozitív hatású, ha a CSOK-ot az építkezés folyamata alatt – akár szakaszosan is – de kiutalják az ingatlanfejlesztőnek. Azaz nem lesz különbség a fizetés teljesítésében a készpénzes és a hiteles, illetve a CSOK-os vevők között. A támogatás megítélése és folyósítása közötti átmeneti időszak áthidalásában mások szerint a bankok ajánlatai juthatnak fontos szerephez, vagy a kivitelezőknek kell sokkal rugalmasabb fizetési feltétekkel készülnie. A módosítás kizárja a rokoni szálakat az építtető és az építő között: az új lakás építéséhez igényelhető CSOK-ra és adóvisszatérítési támogatásra támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
Sok probléma volt korábban abból, hogy osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a CSOK folyósításával meg kellett várni, míg az ingatlan társasházzá alakul. A könnyítéssel a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így nem kell várni a támogatás folyósításával. Emellett az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra is igénybe lehet majd venni a CSOK-ot, ehhez elég lesz egy használati megosztási megállapodás. Ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget.
A könnyítések révén azok is igénybe vehetik a támogatást, akik szolgálati lakásban élnek. Korábban a kedvezmény feltétele volt, hogy a kedvezményezett a lakásban lakjon, így például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek eleve kiestek a jogosultak köréből. Mostantól arra az időszakra, amíg szolgálati lakásban lakik valaki, nem vonatkozik majd rá a bentlakási kötelezettség.
