Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása alapján 2024 májusában a nettó átlagkereset 410 400, a nettó medián kereset 320 000, míg a nettó átlagjövedelem 327 800 és a nettó medián jövedelem 251 600 forint volt. Előbbiek az aktív keresők bérét és fizetését, utóbbiak a teljes lakosság nettó bevételét összesítik, tehát egyebek mellett a nyugdíjakat, szociális transzfereket és egyéb, nem munkajövedelem-jellegű juttatásokat is tartalmazzák. A számok alapján tehát elvileg lenne elkölthető pénzük a magyaroknak. Ennek ellenére a fogyasztás csak lassan növekszik, ami mind az elemzőket, mind a gazdaságpolitikusokat fejtörésre készteti — írja a Telex.
Megtakarítási ráta
Az év első felében a jelentős reálbér-emelkedés mellett a fogyasztás éves alapon csupán 4 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztásának nagyjából felét kitevő kiskereskedelmi forgalom például a Covid-válság előtti szinten rekedt, annak ellenére, hogy a bérek vásárlóereje ma jelentősen magasabb, mint 2020-ban. A háztartások ugyanis a megemelt bérekből fogyasztás helyett inkább megtakarításaikat növelték: az Eurostat adatai alapján a magyar háztartások megtakarítási rátája az elmúlt negyedévekben 20 százalék fölé ugrott.
Amikor azonban a magas megtakarítások témája szóba kerül, a téma gyakran értetlenséget, sőt akár indulatokat is szül: a háztartások egy része nem érzi úgy, hogy kiemelkedő ütemben növekednének a megtakarításai. Felmerül tehát a kérdés: hol a pénz?
