Ennek ellenére az idei felmérés válaszadóinak csak a fele érzi magát felhatalmazva a munkahelyi változás előmozdítására, egyharmaduk szerint a döntéseket felülről hozzák meg, míg visszajelzéseiket gyakran nem veszik figyelembe.

Ez különösen igaz az éghajlatváltozással kapcsolatban: a Z és millenniumi generációk mindössze 15 százaléka érzi úgy, hogy képes befolyásolni szervezetének a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseit. Az éghajlatváltozás pedig egyre inkább befolyásolja a karrierlehetőségeket: a válaszadók több mint fele állította azt, hogy megvizsgálja a márka környezeti hatásait és irányelveit, mielőtt elvállalná az állást. Negyedük nyilatkozott úgy, hogy munkahelyet vagy iparágat szeretne váltani a klímával kapcsolatos aggályai miatt.

„Egy céltudatos szervezet kialakításához hosszú távú és következetes stratégia kell, azt adatokból pedig egyértelmű, hogy az Y és Z generációk felelősségre vonják ezekben a kérdésekben a munkaadóikat. A halmozott kihívásokkal és a növekvő bizonytalansággal szembesülve ezek a munkavállalók azt várják el, hogy a szervezetek, amelyeknek dolgoznak, ezen túlmenően pedig a szélesebb üzleti közösség is nagyobb szerepet játsszon a társadalmi és környezeti kihívások kezelésében. A vállaltoknak ezért nagy és nemes célokat kell a prioritások és az egyéni felelősség középpontjába helyezniük, hogy ezzel biztosítsák a fiatal tehetségek hosszú távú elkötelezettségét, és a hosszútávú pénzügyi és társadalmi értékteremtést” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadás partnere.