Bár a 15 százalékos kamatadó mellett idén júliustól további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell a bankbetétek keletkező kamatnyeresége után, korai lenne temetni a legklasszikusabb megtakarítási formát - vélekedik Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból ugyanis kiderül, hogy az első sokk után idén augusztusban már közel ötödével emelkedett a lakossági ügyfelek bankbetétben lekötött pénzének összege: a júliusi 230 milliárd forint után augusztusban már közel 272 milliárd forintot kötöttek le a háztartások bankbetétben.
Ez az adat annak fényében is érdekesnek számít, hogy a betétlekötések havi adatsora – a szocho kikerülését célzó betétlekötések miatti május-júniusi felpattanást leszámítva – tavaly szeptember óta folyamatosan csökken. A szakértő szerint ez az adat is jól mutatja, hogy a banki megtakarítások csökkenésének fő oka nem a szocho bevezetése, hanem az, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a magas infláció miatt számos család elkezdte felélni megtakarításait. A kamatot lényegében nem fizető látra szóló lakossági betétek állománya egy év alatt 15 százalékkal, 6 973 milliárd forintra csökkent és itt nem látszik trendforduló, mint a lekötött betéteknél.
Kétszámjegyű kamatajánlatok
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az elmúlt hónapokban ráadásul a betéti kamatok újra versenyképesek lettek. A szakértő arra emlékeztet, hogy jelenleg a piacon még mindig elérhető kétszámjegyű kamat – a Gránit Bank Kamat Max Plusz betétje 13 hónapos lekötésre 11 százalékos éves kamatot fizet -, míg rövidebb megtakarításokra, 3-6 hónapra 9 százalékos ajánlatokat találunk a Gránit és a Magnet Banknál. Az MBH Banknál a 3 hónapos Kombinált Betét még évi 12 százalékos kamatot is fizet új pénzre, ha a lekötött összeggel megegyező pénzt tbsz számlára rak a betétes.
