A magyarországi kis- és középvállalkozások véleménye alapján hozta létre konjunktúra-indexét az Ecostat, mely áprilisban javulást mutat, mértéke 45 százalék, háromnegyed éves visszatekintésben ez a legmagasabb érték. A hazai vállalatok bizalmi indexeinek trendje a kiigazító lépésekről szóló júliusi hírek, majd intézkedések okozta visszaesést és az októberig tartó bizonytalanságot követően lassú ütemben emelkedik.
Ez év első harmadában a kis- és középvállalatok rövid távú bizalmi mutatói javuló üzleti klímát jeleznek. Úgy tűnik, a cégek igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott gazdasági környezethez, működési feltételekhez. A makrogazdaság kilátásait övező bizalom döntően a külső konjunktúra, azon belül legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági élénkülésén alapul. A kedvező globális piaci helyzetben javulnak a hazai reálmutatók. Az első két hónapban regisztrált erőteljes exportdinamika várhatóan az év egészében fennmarad. A hazai kis- és középvállalatok ez évi gazdálkodási feltételeit negatívan befolyásolja a lakossági fogyasztás várható visszaesése, a reálbérek csökkenése. Ebben az évben a vásárlóerő elmarad a múlt évitől, az adó- és járulékterhek növekedése, a mérséklődő keresetkiáramlás és az átmenetileg gyorsuló infláció hatására a lakossági fogyasztás, a kiskereskedelmi fogalom növekedése lassul. Az utóbbi hónapokban a nemzetgazdaság külső megítélése összességében javuló, az értékelésben pozitív és negatív elemek egyaránt helyet kapnak. Miközben a szakértők a költségvetési kiigazítás intézkedéseit helyesnek és szükségszerűnek értékelik, az ország versenyképességét és tőkevonzó képességét gyengülőnek ítélik.
Áprilisban a hazai kis- és középvállalatok fél éves gazdasági várakozásai összességében bizakodóbbak, mint tavaly július óta bármikor. A nemzetgazdaság első kéthavi teljesítménye, a konvergencia programban kitűzött célokhoz illeszkedő eredmények az eddig inkább borúlátó cégek egy részét álláspontja megváltoztatására késztette. A következő fél évben nemzetgazdasági szinten javulást, illetve változatlanságot vár a cégek 30-30 százaléka. A pesszimista vélekedések aránya 40 százalékra csökkent. Saját vállalkozásuk fejlődésének rövid távú kilátásait a korábbinál kedvezőbbnek ítélik a cégek. Fél éven belül a vállalkozása helyzetét javulónak tartja a KKV-k 30 százaléka, stabilnak ítéli egyharmaduk. A teljesítménye növelésének lehetőségével számoló cégek aránya az előző hónaphoz képest érdemben nem változott, a hazai vállalkozások egynegyede reális lehetőségnek tartja tevékenysége fokozatos bővítését a következő hat hónapban. A pénzügyi konszolidációt kísérő keresletszűkítő intézkedések hatására a hazai kis- és középvállalatok versenyképessége mérsékelt ütemben javul. Élénkülést e téren az EU támogatások megnyílása hozhat. Három évvel Magyarország uniós csatlakozása után a hazai vállalkozások egyharmada tart a piaci pozícióit megingató versenytől. Új, tőkeerős versenytárs megjelenését - a szomszédos országok expanziójának gyorsulását is figyelembe véve - a KKV-k 44 százaléka valószínűsít. A kis- és középvállalatok áprilisi megítélése szerint beszállítási lehetőségeik az év elejéhez képest romlottak, legutóbb a cégek 23 százaléka nyilatkozott kedvezően a gazdasági kapcsolatok kiépítéséről.
Áprilisban a hazai kis- és középvállalatok termelési feltételekre vonatkozó előrejelzése kedvezőbb, mint a múlt év utolsó hónapjaiban volt. Az államháztartás stabilitását segítő intézkedések keresletmérséklő következményeit némileg kompenzálja az uniós pályázatokon elnyerhető támogatás. A cégek jelzése szerint a szektor tevékenységének bővülését a bizonytalan gazdasági környezet és az elégtelen belföldi kereslet mérsékli. A következő hat hónapban a kis- és középvállalatok többsége, majdnem kétharmada készletállománya szinten tartásával számol. 29 százalékuk saját előállítású készletei növelését, 9 százalékuk annak csökkentését tervezi. Az alapanyagok és félkész-termékek állományának előrejelzése szerint rövid távon készletnövekedést a cégek egynegyede, készletcsökkentést egytizedük vár. A belföldi értékesítési lehetőségek értékelése kedvezőbb az előző hónapokénál. Fél éven belül stabil hazai piacokat feltételez a KKV-k 48 százaléka, gyengébb kereslettel kalkulál 22 százalékuk. A termelő felhasználás dinamikus növekedésében bízva eladásai bővülését a vállalkozások 30 százaléka reméli, szemben a korábbi 13 százalékkal. A külpiaci értékesítés megítélése bizakodóbb a márciusinál. Exportpiacai bővülését a KKV-k 22 százaléka, változatlanságát 74 százalékuk jelezte. Meglévő értékesítési lehetőségei elvesztésétől a cégek mindössze 4 százaléka tart.
Az államháztartási hiány nyilvánosságra hozott első háromhavi mutatója a deficit csökkenését, makrogazdasági mérlegének javulását jelzi. Szakértők szerint a kormány stabilizációs programja optimális esetben túlteljesíthető 2007-ben. A pénzügyi tárca megítélése szerint jelentős adócsökkentésre 2008-2009-ben nem lesz lehetőség. Néhány kisebb adófajta megszüntetése, illetve az adóarányok megváltoztatása azonban még ebben a ciklusban napirendre kerülhet. A hazai vállalkozások áprilisi előrejelzése szerint a cégek több mint a felének likviditási helyzete a következő hat hónapban nem fog megváltozni, romló likviditástól 32 százalékuk tart. A likviditási gondok erősödése a forgóeszköz hitelek növekedésében is tükröződik. Az átmeneti tőkehiány enyhítésére a legtöbb vállalkozás fejlesztései későbbre halasztását, pénzintézeti hitel felvételét illetve nélkülözhető vagyontárgyai eladását tartaná célravezető lépésnek.
A hazai kis- és középvállalatoknak a beruházási tevékenység folytatására vonatkozó jelzőszáma kedvezőtlen tendenciára utal. A cégek gazdálkodásában felmerülő nehézségekre illetve a jövőt övező bizonytalanságra utal, hogy a beruházási hitelek iránti kereslet csökken, miközben a forgóeszközhitelek nőnek. Áprilisban a KKV-k beruházási szándéka gyengült, fél éven belül kevesebb, mint a cégek egyharmada tervezi technológiai fejlesztés indítását. A beruházási hajlandóság tendenciája ezzel az eredménnyel lassú csökkenésre váltott. A fejlesztéshez hitelt igénylő cégek aránya 50 százalék, március óta alig változott. A hazai vállalatok kapacitás kihasználásának előrejelzése szerint 53 százalék a felesleges termelési háttérrel rendelkező cégek aránya. Optimális eszközpark 40 százalékuknál található, szűk kapacitás mindössze 7 százalékukat korlátozza tevékenysége bővítésében.
Az elemzői vélemények szerint márciusban 9 százalékkal tetőzött a pénzromlás éves üteme, fordulatra a második félév közepén van esély. A KKV-k árprognózisa nem illeszkedik a gazdaságpolitikai intézkedésekhez és a szakértői várakozásokhoz. Az éves áralakulás lefutásában nincsenek tekintettel a második félévi folyamat eltérő jellegére. Áprilisban a KKV szektor inflációs prognózisa éves átlagban 6,2 százalék, egy százalékkal elmarad a szakértői várakozásoktól. A 2007 decemberre szóló inflációs előrejelzés 7,2 százalék, magasabb a reálisan várható ütemnél. A KKK-k saját hatáskörű értékesítési áremelési törekvése átlagosan 4,2 százalékban számszerűsíthető, megegyezik az előző havi értékkel.
