A költségátterhelések esetében szintén 500 millió forintos értékhatár került meghatározásra. Ezen összeg felett dokumentáció készítése szükséges, ugyanakkor ebben az esetben elegendő egyszerűsített helyi dokumentum készítése. Az egyszerűsített helyi dokumentum tartalmi követelményei ugyanakkor módosultak a korábbi szabályozáshoz képest, például a funkcionális elemzés is már része ennek a nyilvántartástípusnak.
Jelentős változás érinti az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát és az ezekhez kapcsolódó elfogadott árazási elveket. Emellett a rendelet előírja, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén hasznossági tesztet kell végezni annak vizsgálatára, hogy az adott ügylet az adózó üzleti tevékenységéhez ténylegesen szükséges volt-e. A hasznossági teszt elvégzését dokumentálni is kell.
A szabályozás részletes előírásokat tartalmaz arra az esetre is, ha a tesztelt fél több tevékenységet végez, és az egyes tevékenységekre külön transzferár-elemzések készülnek. Ilyen esetekben a vállalati szintű adatok szegmentálása és annak bemutatása kötelező.
Az adatbázis-kutatásokkal kapcsolatban is pontosításra kerültek az alkalmazandó főbb lépések (pl. földrajzi területek hierarchiája, valamint az elemzésbe bevonható évek száma). Ezek korábban a NAV honlapján csak iránymutatásként jelentek meg, amelyek egy része mostanra jogszabályi szintre emelkedett.
A rendelettervezettel ellentétben a végleges rendelet szerint a transzferár-nyilvántartások magyar, angol és német nyelven is elkészíthetők.
Az új rendelet 2026. január 23-án lép hatályba. Az adózók dönthetnek úgy, hogy rendelkezéseit már a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazzák, azonban a 2026-ban induló adóévek esetében az új szabályok alkalmazása már kötelező lesz.
