Ezen felül az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a vállalatoknak is rugalmas és költséghatékony megoldás. A cégek a diákok után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, és jellemzően csak a ténylegesen ledolgozott órák után kell költséggel számolniuk, miközben az adminisztráció szinte egészét az iskolaszövetkezet kezeli.

18 év alatt szigorúbb szabályok védik a diákokat

A nyári szünetben már a 15. életévét betöltött, nappali tagozatos tanuló is vállalhat munkát, 18 év alatt azonban a munkavállaláshoz jellemzően szülői hozzájárulás szükséges. A fiatalkorú munkavállalókra speciális védelmi szabályok vonatkoznak: 18 év alatt nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, és a munkaidő, a pihenőidő, valamint a munkaközi szünetek esetében is szigorúbb előírások érvényesek. A napi munkaidő főszabály szerint legfeljebb 8 óra lehet, két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani, 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünet jár.

A diákokra ugyanúgy vonatkozik a minimálbér és a garantált bérminimum szabálya is. 2026-ban a diákmunka órabére legalább bruttó 1856 forint, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben pedig minimum bruttó 2145 forint. A minimálbérnél alacsonyabb órabér ezért már önmagában figyelmeztető jel: jogszerű keretek között a diákokat sem lehet a törvényi minimum alatt foglalkoztatni. Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén a bért nem terheli társadalombiztosítási járulék (18,5 százalék) és sok esetben ez a 25 év alattiak számára nettóban is ugyanekkora összeget jelent, hiszen szja-kedvezményben részesülnek. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a kedvezmény havonta legfeljebb 715 765 forintos jövedelemhatárig érvényesíthető.