Fekete éve a magyar gazdaságnak, már a pozitív nulla is jó lenne

A magyar gazdaságban az idei második negyedévben már negyedik negyedéve tartott a recesszió, ez az EU-ban Magyarországon kívül csak Észtországban következett be. A második negyedévben az EU-ban a magyar visszaesés volt a harmadik legjelentősebb (Észtország és Svédország után). A GKI várakozása szerint az idei harmadik negyedévben már véget érhet az előző negyedévhez viszonyított visszaesés, az előző év azonos időszakához képest azonban csak a negyedik negyedévben valószínű növekedés.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A GKI már 2023 elejétől 0,5 százalékos idei visszaesést jelzett előre, s ezen szeptemberben sem változtatott, bár megítélése szerint immár az ennél nagyobb visszaesésnek valamivel nagyobb az esélye, mint a kisebbnek. A -0,5 százalék korábban igen pesszimistának számító előrejelzés volt, jelenleg azonban egyre több elemző tartja valószínűnek az idei GDP-csökkenést, s immár a kormány is elismerte, hogy a tervezett 1,5 százalékos növekedés reménytelen, sőt a pozitív nulla is jó eredmény lenne. A GKI 2,2 százalékra (2-2,5 százalékra) csökkentette 2024. évi növekedési prognózisát (a korábbi 2,5 százalékról). Ennek oka, hogy idén már nem várható, s jövőre is kérdéses érdemi összegű EU-transzferek beérkezése; ráadásul a kormányzat szeptemberben a beruházások újabb visszafogásáról döntött, majd továbbiakat is kilátásba helyezett; továbbá az idei és jövő évi a költségvetés is kiigazításra szorul, az európai és ezen belül német és magyar konjunktúra pedig rosszabbnak látszik a korábban várnál. Igaz, a fogyasztás (idei 1,5 százalékos visszaesés utáni) 2 százalékos jövő évi emelkedése, a magyar kivitel többek között a jó mezőgazdasági termésnek és egyes akkumulátor-beruházások termőre fordulásának köszönhető bővülési lehetőségei viszonylag kedvezőek. Ezek azonban csak fékezni tudják a beruházási visszaesés folytatódásának (az idei -10 százalék után -2 százalék) hatását. Ugyanakkor, különösen, ha nem indul meg az EU-transzferek beáramlása, az ennél alacsonyabb növekedésnek is számottevő az esélye. A magyar gazdasági pálya a belföldi kereslet gyengesége miatt idén és jövőre is exportorientált lesz. Az éves átlagos munkanélküliség a tavalyi 3,6 százalék után idén 3,9 százalék, jövőre 3,8 százalék lehet.

A reálkereset-csökkenés 2023-ban várhatóan 1,5-2 százalék lesz. Mértéke azonban az infláció csökkenésével párhuzamosan az év során egyre kisebb, az első félévben még átlagosan 8 százalék, júniusban 3,4 százalék volt. 2023 végén pedig a versenyszektorban már érdemben (decemberben 6 százalékkal) nőnetnek a reálkeresetek, a költségvetési ágazatokban pedig véget érhet a csökkenés. A 2024. évi bérmegállapodás három nagy dilemmája várhatóan a 2023. évi reálkereset-csökkenés kezelése, a kormányzat 2024. évi inflációs prognózisának hitelessége, továbbá az lesz, hogy mennyire fogadtatható el a munkavállalókkal (és az e tekintetben kétlelkű kormányzattal) a nemzetgazdasági átlagban csak visszafogott, az bér-ár spirál újraindulásával nem fenyegető reálkereset-növekedés. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos inflációval számol, a miniszterelnök augusztusban akár az 5 százalékot is reálisnak tartotta. Ha a kormány a bértárgyalásokon a 6 százalékot képviselné, könnyen lehet, hogy – akár a munkaadók ellenzése dacára – 10 százalék közelében lenne a minimálbéremelés mértéke. (A 2024. évi költségvetés a bruttó átlagkereset 10,3 százalékos emelkedésével számol.) Nagy kérdés, hogy ezt a magyar gazdaság termelékenysége lehetővé teszi-e. A GKI ebben az esetben átlagosan 7 százalék körüli, az év végére is csak 6 százalékra csökkenő áremelkedéssel számol. Ez a minimálbér reálértékének 2,5-3 százalékos növekedését jelentené, s valószínűleg hasonló mértékű lenne a reálkeresetek átlagos emelkedése is. A reáljövedelem és a fogyasztás mintegy 2 százalékkal bővülhet.

A magyar infláció lassan, de 2023 januári csúcspontja (25,7 százalék) óta folyamatosan csökken, augusztusban 16,4 százalék volt. A mérséklődés fő oka a bázishatás, valamint a vásárlóerő markáns szűkülése. Az előző hónaphoz viszonyítva azonban csak májusban tudott visszaesni az árszínvonal, ez például augusztusban 0,7 százalékkal emelkedett júliushoz képest.

A kormány célja, hogy az év végére egyszámjegyű legyen az áremelkedés, minden bizonnyal elérhető. Azonban azok a nyár végi kormányzati remények, hogy ez már októberben is bekövetkezhet, túl optimistának tűnnek. Többek között a forint gyengülése és a kőolajár emelkedése következtében ez inkább csak decemberben várható, s feltehetőleg akkor sem lesz sokkal 10 százalék alatti az áremelkedés.  Az év egészében 18 százalék körüli áremelkedés várható (ez kissé alacsonyabb a GKI korábbi, 19 százalékos prognózisánál). A költségvetésben szerepelő 15 százalékos éves átlagos infláció eléréséről a kormány már hónapokkal ezelőtt lemondott. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol. A GKI ennél magasabb, 7 százalék körüli ütemre számít, részben a jövedéki adó és az autópálya-matrica árának már bejelentett emelése, a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének egész gazdaságban széterjedő hatása, a 10 százalék körül várható keresetnövekedés és a forint várható gyengülése miatt. Emellett feltehetőleg a kormány antiinflációs elkötelezettsége is gyengülni fog. Erre utal az az új kormányzati szlogen is, miszerint „2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz”. 

A GKI éves átlagban az első nyolchavi, átlagosan 381 forintos euró után éves átlagban 386 forintos, a negyedik negyedévben 390-395 forintos árfolyamra számít. A gyengülést az irányadó kamat csökkentése és az EU-transzferek növekvő bizonytalansága okozhatja. Valószínű, hogy szeptemberben megtörténik az irányadó és az alapkamat 13 százalékon való egységesítése, s ezzel ismét az alapkamat lesz az irányadó kamat. Ezt követően a kamatcsökkentés mértékét – esetleg átmeneti megállását – nagyban fogja befolyásolni a magyar gazdaság megítélése, illetve az ezt tükröző árfolyam. A Monetáris Tanács kommunikációja szerint óvatosan, „adatvezérelt” módon fogja döntéseit meghozni. Az év végére 11-12 százalékos alapkamat várható, ami 9 százalék körüli decemberi infláció esetén 2 százalék körüli reálkamatot jelentene. A GKI 2024-ben a forint némi gyengülésére (400 forint körüli euróra) és – az év végére 6 százalék körüli inflációt feltételezve – 8 százalék körüli alapkamatra számít.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya már 2023 augusztus végén csaknem elérte az éves előirányzatot (annak 97 százaléka lett). Szeptemberben már a pénzügyminiszter is felvetette a 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycél módosításának és egyben hiánycsökkentő lépések szükségességét. Bár a GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, azonban a Budapest Airport megvásárlása esetén a pénzforgalmi deficit olyan nagy mértékben növekedne, hogy valószínűtlen lenne a kormány által megcélzott 69,7 százalék elérése. (Az ügylet az eredményszemléletű hiányt nem érinti.) Bár a kormányzat a 2024. évi 3 százalék alatti deficit elérését retorikájában jelenleg is elengedhetetlennek tartja, a GKI a helyzet és a kormány eddigi magatartása alapján a 2023. évi 4,7 százalék után 2024-re a tervezettnél magasabb, 3,9 százalék körüli deficitre számít.

A külső egyensúly az év első hét hónapjában egyértelműen és látványosan javult. A folyó fizetési mérleg tavalyi, az év egészében 13,6 milliárd eurós deficitje után az idei első hét hónap mintegy 0,2 milliárd euró többletet hozott. Vagyis az áru- és szolgáltatási egyenleg aktívuma ellentételezni tudta a jövedelmi egyenleg passzívumát. Ez főleg az energiaárak visszaesése következtében javuló energiaegyenleg, a fékeződő belső kereslet miatt alacsonyabb importigény, valamint a magyar export – júliusi megtorpanásáig – gyors növekedése magyarázza. 2023 egészében 0,5 milliárd euró körüli aktívum, a GDP 0,2 százaléka várható. Aggasztó, hogy az EU-transzferek beáramlása egyelőre minimális – az első hét hónapban 1 milliárd euró –, s idén ebben már nem várható fordulat. Az év egészében a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2,5 milliárd euró körüli, a GDP 1,2 százaléka lehet. 2024-ben a folyó fizetési mérleg aktívuma 3 milliárd euróra, a folyó fizetési és tőkemérlegé pedig 7 milliárd euróra emelkedhet, ami a GDP 1,4, illetve 3,3 százaléka. Ez utóbbi azonban jelentős előrelépést feltételez az EU-val történő megállapodásban, ami felettébb bizonytalan, a gazdasági kényszer erős, de a magyar kormány döntéseit inkább hatalomtechnikai szempontok határozzák meg.

Magyarország hitelminősítése az EU régiós országai közül Romániával együtt a legrosszabb. További leminősítéshez mindenekelőtt az EU-való kiegyezés elmaradása vezethet, úgy a transzferek nagy részéhez való hozzáférés elvesztése, mint a piacgazdasági elvek be nem tartása miatt. A hitelminősítők türelme várhatóan a decemberi felülvizsgálatokig fog tartani.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo