Hét és fél év telt el a történelem egyik legsúlyosabb pénzügyi válságának kitörését követően. Érdekes tanulságokat vonhatunk le, ha megvizsgáljuk a magyar lakosság reakcióit nemzetközi összehasonlításban. Először leestünk a ló egyik oldalán (túlzott eladósodás devizában és az ezt követő hatalmas fájdalmak), majd mára átcsúsztunk a ló túl oldalára, hiszen minden egyes magyar lakosnak 367 ezer Ft-tal nagyobb hitellel kellene rendelkezni ahhoz, hogy a közép-európai átlagot elérje a hitelállomány.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?
Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
Az elmúlt hét évben sokat változott a világ. Uralkodóvá vált a hihetetlenül alacsony kamatszint, mely a legtöbb országban a hitelfelvételi kedvet is meghozta. Magyarország erősen szerencsétlen pozícióban csúszott bele a válságba: a lakosság hitelállományának több, mint 70%-a deviza alapú (főként svájci frank) volt, így Európában az egyik legnagyobb terhet a korábbi magyar hitelfelvevők voltak kénytelenek elviselni. A közelmúlt, így olyan mély nyomokat hagyott, hogy teljes más pályára állt a magyar hitelfelvétel, mint az európai országokban - áll a Bankmonitor.hu elemzésében.
A teljesség kedvéért elengedhetetlen a hitelállomány relatív szintjének, azaz a megtakarításokhoz viszonyított arányának (eladósodottság) vizsgálata. Ebből még bőven következhetne, hogy a hazai lakosság eladósodottsága a hitelállomány csökkenése ellenére kiugróan a magas. Azonban a számok mást mutatnak.
A vizsgált közép-európai országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a lakosság eladósodottsága: minden magyar lakos 367 ezer Ft hitelt felvehetne ahhoz, hogy elérjük a régió átlagát. A hitelfelvétel ilyen szintű elmaradása már nem véletlen fáj a hazai gazdaságirányításnak sem: a visszaeső hitelállomány ugyanis negatív hatással van a GDP növekedésre.
A Bankmonitor.hu az éves teljes lakossági jövedelem tükrében is megvizsgálta a hitelállományt. A hitelt ugyanis a lakosság döntő része jövedelemből törleszti. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a jövedelem arányéban is hazánkban a legkisebb a lakosság hitelállománya, az egy éves teljes jövedelem mintegy 80%-a.
Az elmúlt másfél évben pozitív jelek kezdtek körvonalazódni a lakáshitel piacon. Az ingatlanárak újból beinduló látványos emelkedésével a hitelfelvételi kedv is némi pozitív elmozdulást mutatott. A lakáshitel kamatok a jelenlegi 4%-os szintnél már vélhetően nem fognak érdemben lejjebb mozdulni, így várhatóan itt körvonalazódhat először érdemi növekedés.
