A FAO élelmiszerár-index, ami a globálisan legfontosabb élelmiszer-alapanyagok havi árváltozását követi, az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal és az egy évvel korábbi értékhez képest 8,2 százalékkal emelkedett.
Fotó: Depositphotos
A drágulás mögött főként a cukor árindexe állt, amely három hónap csökkenés után január óta 6,6 százalékkal nőtt. Az emelkedést okozhatták a 2024/25-ös szezonra esetlegesen szűkülő globális kínálat körüli aggodalmak, amit az indiai termelési kilátások romlása és a kedvezőtlen brazíliai időjárási viszonyok gerjesztenek.
A tejtermékek árindexe 4 százalékkal erősödött februárban, főként a fogyasztói árak emelkedése miatt például a sajt és a teljes tejpor esetében, továbbá a főbb exportőr régiók termelését meghaladó erős importkereslet okán.
A növényi olajok árindexe 2 százalékos emelkedést mutatott januárhoz és 29,1 százalékat az egy évvel korábbi szintjéhez képest. A trend mögé nézve magasabb pálma-, szója- és napraforgóolaj árakat látunk, amit a délkelet-ázsiai esetleges szezonális ellátási problémák, illetve a bioüzemanyag szektor nagy kereslete generált.
A gabonafélék globális piaci ára 0,7 százalékkal kúszott feljebb februárban. A búza ára a szűkebb orosz kínálat és a kelet-európai és észak-amerikai termelési körülmények körüli aggodalmak miatt nőtt, ám a mutató így sem érte el a tavaly februári szintjét. A kukorica világszerte tovább drágult az elégtelen brazil export és a növekvő amerikai import miatt. Ezzel szemben a rizs világpiaci ára 6,8 százalékkal esett a bőséges exportkínálat és gyenge kereslet együttesétől.
