Mint azt korábban megírtuk, kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen a sokat vitatott földtörvény miatt. Az Európai Bizottság most megküldte a kormánynak a részletes listát az általa kifogásolt passzusokról.
A termőföldek esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, ezzel Magyarország Brüsszel szerint oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. A bizottság álláspontja szerint a törvény az unió alapjogi chartájának magántulajdonra vonatkozó rendelkezéseit is sérti. (Ez a kitétel verte ki először az osztrákoknál a biztosítékot.)
A magyar jogszabály csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, ami a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. A téma részletes hátterét itt olvashatja!
"Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől" - véli a brüsszeli testület. Emellett a bizottság a törvény egy másik passzusát is kifogásolja, azt, amely lehetővé teszi az 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú megszüntetését.
Tárgyi tévedések vannak a földtörvénnyel kapcsolatos újabb európai uniós kifogások között, de a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ezekre megfelelő választ adjon - mondta Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára az MTI-nek.
Az uniós testület szerint a termőföldeknél a törvény megszünteti a külföldiek haszonélvezeti jogát. Az államtitkár szerint ebben tárgyi tévedés is van, hisz a magyar földtörvény nem a külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, hanem minden olyan haszonélvezeti jogot, amelyet nem közeli hozzátartozók között alapítottak. Ennek megfelelően semmiféle diszkrimináció nincs külföldi és nem külföldi állampolgár és jogi személy között - vélekedett Simon Attila István.
Simon Attila István szerint a zavart az okozhatta, hogy a korábbi, 1994-ben elfogadott földtörvény azt mondta ki, hogy 20 év után szűnnek meg ezek a haszonélvezeti jogok, de az új földforgalmi törvény ezen változtatott. Az államtitkár elmondta: nem lepődtek meg az újabb bizottsági kifogásokon, és a szabályoknak megfelelően a magyar kormány 60 napon eljuttatja válaszát Brüsszelnek. Hozzátette: arra számítanak, hogy a magyar válasz kézhezvétele után - az eljárás menetrendjét figyelembe véve - a bizottság már nem reagál a magyar érvekre, hanem az Európai Bírósághoz fordul.
