Minden más családtámogatási juttatásból kevesebb érkezett ugyanakkor a családokhoz a rekord inflációs esztendőben. Anyasági ellátásokra kevesebb mint 5,94 milliárd forintot fordított az állam, ez 2018 óta a legalacsonyabb összeg nominálisan is. A gyermekgondozást segítő ellátásra (régebben GYES) 54,78 milliárd forint jutott, ami 2005 óta a legalacsonyabb összeg. Gyermeknevelési támogatásra 9,75 milliárd forintot fizetett az állam, ilyen címen ennél kevesebbet utoljára 1997-ben kaptak a családok. A 2008 óta nem emelt családi pótlék címén 302,1 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, ez 2005 óta a legalacsonyabb összeg.
Vrazsovits Rita, a Bank360.hu családtámogatási szakértője szerint a juttatások értékvesztésén túl a GDP-arányos állami kiadás csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években a született gyermekek száma nem tudta megközelíteni a 2010 előtti szintet, bár a gyermekvállalást támogató új programok (babaváró hitel, CSOK) érezhetően megemelték egy időben a születések számát. 2022 óta azonban jelentős visszaesés kezdődött, 2023-ban 12 százalékkal született kevesebb gyermek, mint 2009-ben. Az eddigi 2024-es adatok alapján pedig ez az év a tavalyinál is szomorúbb képet mutat.
A családtámogatási juttatásokra kifizetett teljes összeg tavaly a KSH adatai szerint 854,3 milliárd forint volt, ez alig 7,1 százalékkal haladta meg a 2022-asat, vagyis 10,5 százalékkal maradt el a tavalyi átlagosan 17,6 százalékos inflációtól. A legutóbbi néhány év kivételével a GDP jellemzően gyorsabban nőtt, mint az árak, de ha csupán az inflációt követték volna ezek a családtámogatási juttatások, tavaly akkor is legalább 25,5 százalékkal többet (1072 milliárd forintot) kellett volna ilyen címen az államnak kifizetnie, mint amennyit végül elköltött ezekre a családtámogatási juttatásokra. (A GDP-t is figyelembe véve 2010 óta megfeleződtek az ilyen jellegű kiadások.)
