Mi áll a fordulat mögött?

Az árcsökkenés egyik fő oka a gyengébb kereslet, melynek hatására egyre több tulajdonos dobja piacra alacsonyabb áron az ingatlanát annak érdekében, hogy gyorsabban találjon vevőt. A kínálat összetétele is megváltozott, azaz növekedett az olcsóbban hirdetett lakások és házak kínálaton belüli aránya. Az Otthon Start programnak megfelelő ingatlanok aránya áprilisról májusra a budapesti kínálatban 44 százalékról 47 százalékra emelkedett, míg országosan 72 százalékról 74 százalékra.

Tartós lesz az árcsökkenés?

A mostani árcsökkenés mindenképpen jelentős korrekciónak tekinthető, amely mérsékli a lakáspiac korábbi túlárazottságát. Ugyanakkor a piaci fundamentumok nem változtak meg hirtelen: a bérekben, a gazdaság teljesítményében nem történt negatív irányú elmozdulás, sőt, továbbra is inkább pozitívak a várakozások, így nem érdemes tartós árcsökkenésre berendezkedni. Az eladók rájöttek, hogy nem lehet a korábbi árnövekedési ütemhez igazítani a kínálati árakat, mert azt a vevők nem hajlandók megfizetni, ami most egy látványosabb korrekciót okozott. Amint azonban a piac ismét eléri a jövedelmekhez, a bérleti díjakhoz és a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva az egyensúlyi szintet, a kereslet várhatóan ismét erősödni fog, ami gátat szab a további árcsökkenésnek – tette hozzá Futó Péter.

Hol, milyen árakkal találkozhatunk?

A májusi korrekció ellenére a megyék ár szerinti sorrendje nem változott jelentősen. Továbbra is a főváros a legdrágább, átlagosan 1,46 millió forintos hirdetési négyzetméterárral, amit Somogy (1,04 millió forint/négyzetméter) és Veszprém (1,03 millió forint/négyzetméter) megyék követnek. A drágább megyék közé sorolható még Pest, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Csongrád, melyekben 800-900 ezer forint között alakult májusban az átlagos négyzetméterár. A megyék közül Nógrád tudott egyedüliként májusban is drágulni, de még így is ez a térség a sereghajtó 344 ezer forintos átlagos hirdetési négyzetméterárral, amit Békés megye követ 357 ezer forinttal.