Rámutatott: a fragmentáció nem tesz erősebbé egy katonai rendszert, az uniós szerződések azonban előírják, hogy a tagállamoknak fokozatosan közös uniós védelmi politikát kell kialakítaniuk, amely végül közös védelemhez vezethet.

Kubilius szerint ezért új védelmi doktrínára, új intézményekre és új döntéshozatali mechanizmusokra van szükség Európában.

Hozzátette: közvélemény-kutatások szerint Spanyolországban, Belgiumban és Németországban a polgárok mintegy 70 százaléka inkább európai szintű védelemmel – akár közös európai hadsereggel – látná biztosítva országa biztonságát.

A biztos szerint az európai védelem megerősítése egyben a NATO európai pillérét is erősítené. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell határoznia, miként szervezi meg az egymásnak nyújtott katonai segítséget fegyveres támadás esetén, nem a NATO helyettesítésére, hanem annak erős európai pilléreként.

A biztos szerint ez azzal is jár, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az amerikai katonai képességektől. Ennek érdekében európai stratégiai képességeket és egy európai gyorsreagálású erőt kell létrehozni, amely képes pótolni az Európában állomásozó mintegy százezres amerikai gyorsreagálású erőt.

Kubilius kitért Ukrajna szerepére is. Ukrajna több mint négy éve védi Európát az orosz agresszióval szemben. Az Európai Unió és tagállamai jelenleg a legnagyobb támogatói az ukrán védelemnek, ugyanakkor folyamatosan fel kell tenni a kérdést: elegendő-e ez a támogatás – tette hozzá.